Az ellenzéki ,,elhajlással” éppen nem vádolható Világgazdaság írt arról, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is súlyos kritikákat fogalmazott meg az ügyben. A politikai akarat nem született meg, lehet, hogy nincsenek tettrekész tőkeerős vállalkozók?
Úgy tűnik, hivatalossá vált, hogy belátható időn belül nem lesznek teljesen felújítva, illetve a hozzátartozó ingatlanok nem kapnak új funkciókat, pedig, ahogy arról a Világgazdaság írt, ez volt Lázár János egyik legfőbb miniszteri vállalása. De a fejlesztésekre irányuló törekvés, ahogy a portál írja, megbicsaklott.
Korábban Lázár azt mondta, a beruházás mellékvágányra került, de nem felejtették el. Korábban még maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy nincs pénz a nagy pályaudvarok felújítására, és Lázár is megerősítette, hogy több olyan nagy honi pályaudvar van, amelyek felújítása külső tőke nélkül nem lehetséges, mert akkora pénzbe kerülne.
A portál érdeklődésére az ÁSZ elárulta, hogy a program előkészítése súlyos hiányosságokat mutatott, ugyanis a MÁV csoport által átadott dokumentumok alapján nem készültek előzetes hatástanulmányok, elemzések, költségszámítások és értékbecslések, valamint nem határozták meg egyértelműen, hogy milyen felújításokra, átalakításokra és egyéb fejlesztésekre lenne szükség.
Az állami cég azonban azért állt értetlenül már a vizsgálatok előtt is, mert szerintük ebben a fázisban még „fogalmilag nem léteztek” azok az adatok, amelyekre a számvevőszék kíváncsi volt és az ÁSZ lényegében a jövőre vonatkozóan kért konkrétumokat.
Lázár János az ÁSZ ellenőrzésével, a projekttel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy az Állami Számvevőszék a lábát lejárta, hogy megmattolja.
A minisztérium mindenesetre a lengyel modellt szerette volna mintaként felhasználni, ahol magánbefektetők segítségével (és tesszük hozz, EU-s pénzekkel) sikerült a vasutat jelentősen korszerűsíteni.
Lázár János még 2024 végén jelentette be, hogy a magyar állam a kiválasztott befektetőkkel 99 évig üzemeltetné a nagy pályaudvarok ingatlanjait. Akkor a Világgazdaság kérdésére azt mondta, pályaudvar-fejlesztés nem koncessziós formában, hanem közös üzletben lenne megvalósítva. Az eredeti terv szerint ez a nagy budapesti pályaudvarok mellett érintette volna például a szegedi vasútállomást is.
A borítókép illusztráció.