Hadházy Ákos besétált a miniszterelnökhöz köthető gazdaságnak mondott birtokra, ma tette közzé a videót, amelyben megmutatja, mit látott a kapukon belül. „Műemlék nuku, mezőgazdasági üzem nuku, mérhetetlen luxus viszont dögivel.”
„Besétáltam Hatvanpusztára. Tárva-nyitva volt a hátsó nagykapu, senki meg sem próbált megállítani (akkor, később a földúton már jött a Suzuki Vagyonőr+). Magánlaksértés ugye nem jön szóba, hiszen az ország miniszterelnöke szerint ez egy félkész mezőgazdasági üzem (nem az). A tulajdonost kerestem, hogy megkérdezzem: ha Pusztaverszáj műemlék (papíron az, valójában alig maradt belőle valami), akkor milyen módon biztosítják, hogy a nagyközönség is láthassa.” kezdi posztját Hadházy Ákos, majd kifejti, hogy csak „a rózsakertet és a robotfűnyíróval nyírt füvet ápolgató kertészek voltak bent”. A képviselő állítja, hasznos volt a látogatása. Pontokba szedve sorolja:
„1. Ha eddig szemernyi kétségem lett volna, hogy Pusztaverszáj nem egy félkész mezőgazdasági üzem, hanem egy luxus kastélykomplexum, akkor ez a kétség eloszlott volna. Talán az „üzemben” készített videó segít eloszlatni a kétséget abban, akiben még van. Küldjék el fideszes ismerőseiknek is!
2. Saját szememmel győződtem meg, hogy a két műemlék juhakol nem műemlék juhakol többé.
3. Néhány ablakon bepillantva meggyőződhettem róla, hogy az általam megszerzett tervrajzok a valóságot tükrözik. Egy általam kapott (és már bemutatott) a 193+143 négyzetméteres étkező+társalgó hodályt a bazi nagy kandallóval ábrázoló képet is hitelesítette a látogatás.
sztori
4. Orbán sunyin előretolt apja a látogatás és a megszerzett tervek hírére mindent bevallott (még azt is, amit nem tudtam: a “könyvtár” tervrajza nincsen meg, így nem tudtam, hogy az is rejt lakószobákat (“diákszállás”). Nyilvánvaló, hogy a bizarr “interjú” azért született kényszerűen, hogy előre, az ő magyarázatával értesüljenek a hívek arról, hogy mi van odabent.”
Posztjában azt is írja, hogy az látható bentről is, amit eddig kintről sikerült megtekinteni, a légifelvételek és a létrák segítségével. Azaz: „műemlék nuku, mezőgazdasági üzem nuku, mérhetetlen luxus viszont dögivel.”
Néhány dologra felhívja posztjában is a figyelmet:
„– a bejárat melletti fedett „szérű” nem utal nagy gazdálkodásra: kis kerti traktort, egy mini ekét (ne kelljen már ásnia miniszterelnök úrnak, ugye), fűnyíró adaptereket láttam ott.
– jártam a fűtőszálas méregdrága kockaköveken (lerakással együtt kb. 50 ezer/négyzetméter), az utat ízléses világító faboják szegélyezik – gondolom, hogy a hazatérő tehéncsorda megtalálja az istállót. Én mondjuk nem találtam, de egyrészt nem vagyok tehén, másrészt nincsenek istállók, mert azt lebontották, ugye.
– közelről még bizarrabb volt az archaizáló üvegház („orangerie”) és a fáradt parasztok pihenését szolgáló napvitorlák.
– bepillanthattam a „keleti szárny” “műhelyépületébe – drága falambériát, bár kissé gány burkolási minőséget láttam ott (hogy a tervek mit rejtenek, arról majd későbbi posztban).
– látható MINDKÉT elegáns úszómedence – közelről elég egyértelmű, hogy nem birkafürdető –, de ezt azóta Orbán papa is beismerte. Kettő kell, mert sok a gyerek – egy mélyebb a felnőtteknek, masszírozó sugárral, egy sekélyebb a gyerekeknek.
– van igazi tűzivíztározó, legalábbis a tűzoltócsapok látszanak (a medencék nem azok, és amúgy nem értem, hogyan kaphattak engedélyt).
– láthatjuk a levendula ültetvényt és a hatalmas rózsakertet. Nem Anikó, hanem három kertész dolgozott rajta (előbbit utóbbiak állítólag utálják, mert mindig kitalál valami fölösleges munkát).
– bepillanthatunk a 193 négyzetméteres, kandallós egyik hatalmas ebédlőbe (van még belőle minimum négy), és az egyik apartman (csak a „vendégházban” tíz van ilyenből) előterébe”.
A teljes posztot itt olvashatják el: