Rendkívül ritka égi jelenségben gyönyörködhettek azok a vásárhelyiek, akik csütörtökön este az égre néztek. Hold glóriát láthattak. Mi a Kossuth térről fotóztuk le.
A hold glória a légkör egyik leglátványosabb, mégis ritkán észrevett optikai jelensége. Bár gyakran összetévesztik a holdudvarral, a két jelenség valójában különbözik egymástól: míg a holdudvar nagy, több fok átmérőjű fénygyűrű, addig a glória jóval kisebb, finomabb és színesebb koszorú, amely közvetlenül a Hold körül jelenik meg.
A glória kialakulásának kulcsa a levegőben lebegő apró vízcseppekben rejlik. Ezek legtöbbször ködben, párában vagy alacsony szintű felhőkben találhatók. Amikor a holdfény áthalad ezeken az apró cseppeken, a fényhullámok diffrakciót, vagyis elhajlást szenvednek. A különböző hullámhosszú fény más-más mértékben hajlik el, így a Hold körül színválasztásra emlékeztető, halványan vöröses-kékes gyűrűk alakulnak ki. A glória színe általában sokkal visszafogottabb, mint a szivárványé, hiszen a Hold fénye jóval gyengébb a Napénál.
A jelenség megfigyeléséhez több feltételnek kell egyszerre teljesülnie: legyen viszonylag erős holdfény – telihold környékén a leglátványosabb –, valamint megfelelő sűrűségű, finom szerkezetű köd vagy páraréteg. A túl nagy vagy szabálytalan vízcseppek már nem hozzák létre a szükséges fényelhajlást, így a glória eltűnik, vagy egyszerű holdudvarnak tűnik.
A hold glória azért is különleges, mert a jelenség látszólag a megfigyelő szemével együtt mozog. Ennek oka, hogy a diffrakció mindig a megfigyelő és a fényforrás pontos geometriai helyzetéhez kötődik. Éppen ezért két ember ugyanazon időben, ugyanarról a helyről kissé eltérő glóriát láthat.
Bár a glória elsősorban esztétikai élmény, a meteorológusok számára információt hordoz a levegő páratartalmáról és a felhőzet szerkezetéről. Egy szép holdglória gyakran utal finom ködmegjelenésre vagy közeledő front előtti párásodásra.