A Tisza-kormány minden szerződést és a teljes szabályozási környezetet felülvizsgálja a trafikmutyi és a kaszinókoncesszió kiosztásának ügyében. Derüljön ki, hány Fidesz környéki dohány és kaszinókoncesszió van. Derüljön fény arra, milyen tisztességtelen értékelés alapján kaphatnak vagyonokat a kivételezettek. Valódi nyomozásra, tisztességes igazságszolgáltatásra és őszinte válaszokra van szükség- tette közzé videójában Koncz Áron, a Tisza országgyűlési képviselője.
A nemzeti dohányboltok rendszerét a második Orbán-kormány vezette be. Az erről szóló törvényjavaslatot 2012-ben Lázár János, Hódmezővásárhely akkori országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be az Országgyűlésnek. A jogszabály gyökeresen átalakította a dohánytermékek kiskereskedelmét: 2013. július 1-jétől cigarettát és más dohánytermékeket kizárólag állami koncesszió alapján működő Nemzeti Dohányboltokban lehetett árusítani. A korábban élelmiszerboltokban, kisboltokban, benzinkutakon és más üzletekben is megvásárolható dohánytermékek értékesítése ezzel néhány ezer trafikra korlátozódott.
A kormány indoklása szerint a változtatás célja az volt, hogy csökkenjen a fiatalkorúak dohánytermékekhez való hozzáférése, visszaszoruljon a dohányzás, valamint szigorúbb állami ellenőrzés alá kerüljön a dohány-kiskereskedelem. A trafikkoncessziókat pályázaton lehetett elnyerni, a nyertesek húsz évre szóló jogosultságot kaptak üzletük működtetésére. Mivel hamar nyilvánvalóvá vált, hogy kizárólag dohánytermékek értékesítéséből sok trafik nem tudna gazdaságosan működni, a jogszabályt később módosították, és engedélyezték többek között italok, kávé, újságok, szerencsejáték-termékek, valamint egyéb kiegészítő áruk forgalmazását is.
A rendszer bevezetését azonban már a kezdetektől politikai viták kísérték. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy az Európai Bizottságnak megküldött törvénytervezet elektronikus metaadatai szerint a dokumentum egy „Sánta János” nevű felhasználó számítógépén készült. Sánta János a hódmezővásárhelyi kötődésű Continental Dohányipari Zrt. egyik tulajdonosa és vezetője volt. Az ügy azért kapott kiemelt figyelmet, mert a Continental a magyar dohányipar egyik legjelentősebb szereplője, így közvetlenül érdekelt volt a piac átalakításában.
Lázár János később nem vitatta, hogy a Continental részt vett a törvény előkészítésében. Nyilatkozatai szerint a cég szakmai javaslatokat tett, és a jogszabály kidolgozásába más piaci szereplőket is bevontak. Az ellenzék ugyanakkor összeférhetetlenséget és túlzott iparági befolyást emlegetett, míg a kormány azt hangsúlyozta, hogy a vállalkozások véleményének kikérése természetes része volt a jogalkotási folyamatnak.
A trafikkoncessziók kiosztása szintén komoly vitákat váltott ki. Országosan számos olyan nyertesről írt a sajtó, akiket kormánypárti politikusokhoz vagy a Continentalhoz kötöttek. Hódmezővásárhelyen is több koncesszió került olyan személyekhez, akik a helyi közéletben vagy a dohányipari vállalathoz köthető körökben voltak ismertek. Emiatt a város neve is gyakran szerepelt az országos híradásokban, és a közbeszédben ekkor terjedt el a „trafikmutyi” kifejezés.
A trafikrendszer létrehozása az elmúlt évtized egyik legtöbbet vitatott gazdaságpolitikai intézkedése lett. Támogatói szerint sikerült szigorúbb ellenőrzés alá vonni a dohánytermékek értékesítését és visszaszorítani a fiatalkorúak kiszolgálását. Bírálói ezzel szemben úgy vélték, hogy a koncessziós rendszer jelentős piaci előnyhöz juttatott politikailag jól kapcsolódó vállalkozókat, miközben több ezer korábbi kiskereskedő veszítette el a dohánytermékek árusításának jogát. A rendszer mindmáig változatlan alapelvek szerint működik Magyarországon.
A magyarországi kaszinópiac az elmúlt másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2010 után hivatalba lépett kormány több lépésben szigorította a szerencsejátékok szabályozását, majd a kaszinók működését állami koncesszióhoz kötötte. A rendszer átalakításának hivatalos indoka az ellenőrzés szigorítása, a szerencsejátékból származó állami bevételek növelése, valamint az illegális játék visszaszorítása volt.
A változások egyik fontos állomása 2012-ben következett be, amikor a kormány megszüntette a korábban működő játéktermek jelentős részének lehetőségét, és szigorúbb feltételeket vezetett be a szerencsejáték-szolgáltatások működtetésére. Ettől kezdve kaszinót csak állami engedéllyel, koncessziós jog birtokában lehetett üzemeltetni. A rendszer lényege az volt, hogy az állam korlátozott számú szereplő számára biztosított működési lehetőséget egy olyan piacon, amely jelentős bevételt termelhet.
A budapesti kaszinópiac meghatározó szereplője a Las Vegas Casino Zrt. lett, amely 2014-ben több budapesti kaszinó működtetésére kapott jogosultságot. A társaság érdekeltségébe tartozó egységek között olyan ismert kaszinók szerepeltek, mint a Tropicana, a Sofitelben működő kaszinó, valamint több más fővárosi játékhely. A budapesti koncessziók megszerzése hosszú távon különösen értékes üzleti lehetőségnek bizonyult, hiszen a főváros a hazai szerencsejátékpiac legnagyobb részesedését képviseli.
A Las Vegas Casino Zrt. korábban Andy Vajna filmproducer, egykori filmipari kormánybiztos érdekeltségébe tartozott. Vajna a magyar filmipar mellett a szerencsejáték-ágazat egyik meghatározó szereplőjévé vált, miután cégei megszerezték a budapesti kaszinók működtetésének jogát. Halála után üzleti érdekeltségeinek egy része új tulajdonosi körhöz került, a kaszinóüzletben pedig Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségei jelentek meg.
A tulajdonosváltás után a Garinvest Projekt Zrt. vált a Las Vegas Casino Zrt. meghatározó tulajdonosi hátterévé. A kaszinóüzletág az elmúlt években jelentős nyereséget termelt, a társaságok eredményei alapján a koncesszió birtokosai komoly osztalékokat tudtak kivenni a vállalkozásokból.
A kaszinókoncessziók időtartama szintén sok vitát váltott ki. A budapesti kaszinók működtetésére vonatkozó jogosultságokat a kormány hosszú időre meghosszabbította, így a koncessziós jogok a nyilvánosságra került információk szerint évtizedekre biztosították a jelenlegi szereplők helyzetét. A kritikusok szerint egy ilyen hosszú időre szóló állami jogosultság egy kiemelkedően jövedelmező piacot zárhat be kevés szereplő előtt, míg a kormány álláspontja szerint a stabil szabályozás kiszámítható működési környezetet teremt.
A rendszer bevezetése és működése azóta is politikai viták tárgya. Bírálói szerint a koncessziók kiosztása olyan üzleti köröknek kedvezett, amelyek közel állnak a kormányhoz, és a korlátozott számú engedély miatt jelentős piaci előny alakult ki néhány szereplő számára. A kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a kaszinók működése törvényes, ellenőrzött keretek között zajlik, és az állam a szabályozással megfelelően felügyeli a szerencsejáték-piacot.
A magyar kaszinókoncessziós rendszer ezért az elmúlt években a gazdasági és politikai viták egyik visszatérő témájává vált. Hasonlóan a dohány-kiskereskedelem átalakításához, itt is egy olyan piacról van szó, amely korábban szélesebb szereplői kör előtt állt nyitva, majd állami engedélyhez kötött, korlátozott számú jogosultsági rendszerben működött tovább.