Ünnepi istentiszteletet tartottak a templomban, majd emléktáblát avattak az ének-zenei általános iskola Szent István téri homlokzatán a napokban a vásárhelyi unitárius hívek.
A vásárhelyi unitárius egyházközség a múlt hét végén ünnepi istentiszteleten emlékezett meg a gyülekezet első, 145 évvel ezelőtt tartott istentiszteletéről, melyet a mai Domonkos Nővérek Ének-zenei Általános Iskolája épületének egyik tantermében tartott 1880. május 17-én Nagy Lajos kolozsvári esperes, az 1789. május 22-én megalapított Kolozsvári Unitárius Egyházközség hódmezővásárhelyi fiók egyházközsége gyülekezetének.
Az egyházközség megalakulásának hátterében nemcsak misszió, meggyőzés, térítés állt, hanem anyagiakra visszavezethető viszály is. Élt ugyan Vásárhelyen egy erdélyi származású unitárius vallású polgári iskolai tanár, Nagy Tamás, de az első pár család, azaz 14 lélek azért tért át az evangélikus egyházból 1879-ben, mert az iskolaépítés ügye „viszálykodásra adott okot”, vagyis nem értettek egyet az evangélikusság vezetőivel, többségével. A fő szervezők iparosmesterek voltak, de az egyháztagok száma akkor kezd növekedni, mikor vagyonos pártfogó áll melléjük 1880-ban: Kovács József téglagyáros, aki 1890-ben maga is áttér római katolikusból unitáriusnak. Az áttérésre hívogató propagandát az 1883. év végétől házról-házra s tanyáról-tanyára járva folytatták, s tudnunk kell Szeremleinek a templomgombban is rögzített megállapítását, hogy „olyatén biztatásokkal szereztek híveket, hogy náluk nem kell adót fizetni Ennek ellenére a lelkek száma nem nőtt jelentősen, részben talán a református lelkészek ellenakciója következtében. Szeremlei történeti analógiaként aposztatának, renegátnak vélte a kitérőket, …akik makacsok és buzgók szoktak lenni az új elv mellett„. Valószínű, hogy e „hitehagyóknak” nem volt különösebb hite, amit elhagytak volna. Az unitáriusok itt az „egyházi adó” (párbér) nem vállalása miatt térnek ki elsősorban, sokszor csak a kereső családfő.
Völgy utcai templomuk 1910-ben készült el, a téglagyáros patrónus az építési anyagot ingyen adta, egyébként is nagy áldozatokat hozott az egyháznak. Kovács József (1829-1927) volt az unitárius egyház főgondnoka. A kezdeti zavaros állapotokra és pl. a reformátusokkal való ellentétekre jellemző a Békés-bánáti egyházmegye egy 1888. évi végzése, mely megrótta Nagy Bálintot, „ki bár lelkészi jellegétől az egyet, konvent által megfosztatott, mégis a vásárhelyi unitáriusok istentiszteletein papi palástban jelenik meg.” Az ilyen ellentétek később, már csak az unitáriusok aránylag kis száma miatt is, megszűntek.
Elemi iskolájuk, 70 tanulóval, 1891-ben nyílt meg. 1906-ban építettek paplakot és új iskolát. – olvasható egy nyilvános tanulmányban.