Szerdán délután 5 órakor Leszja Ukrajinka ukrán költőnő életéről és munkásságáról tart előadást Sajtos-Zapotocsnaja Natália egyetemi adjunktus (Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézet, Szláv Filológiai Tanszék) a Németh László Városi Könyvtárban.
Az ukrán költőnő szobrát a népkerti játszótérrel szemben, a Hódtó utcán avatták fel február 25-én Hódmezővásárhelyen.
Leszja Ukrajinszka munkássága az iskolai irodalomoktatásban kevéssé jelenik meg, ezért Magyarországon viszonylag kevesen ismerik. Ezt a műveltségi hiányt igyekszik pótolni a szerdán 17 órakor kezdődő előadás.
A szobrot Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete ajánlotta fel a városnak a költőnő születésének 155. évfordulója alkalmából. A kezdeményezés célja az volt, hogy erősítse a két nemzet közötti kulturális kapcsolatokat, valamint kifejezze azt a humanitárius szolidaritást, amellyel Hódmezővásárhely befogadta az ukrán menekülteket.
Leszja Ukrajinka polgári neve Larisza Petrivna Koszacs-Kvitka volt. 1871-ben született, édesanyja írónő, édesapja ügyvéd volt. Már négyévesen tudott olvasni, ötévesen pedig írni. Első versét kilencévesen írta.
1881-ben csonttuberkulózist diagnosztizáltak nála. Gyógyulását többek között Egyiptomban kereste, ahová többször is ellátogatott. Élete utolsó napjait a grúziai Szuramiban töltötte. Kijevben, a Bajkovói régi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Verseiben gyakran megjelenik a halál közelségének motívuma, valamint a reménytelenség és a remény ellentéte. Műveit számos nyelvre lefordították, és több városban szobrot is állítottak emlékére. 2002 óta az Alexandriai Könyvtárban emléktábla tiszteleg munkássága előtt. Születésének évfordulóján ünneplik az Ukrán Kultúra Napját.
Leszja Ukrajinka nemcsak saját verseivel és drámáival írta be nevét az irodalom történetébe, hanem fordításokkal és népdalgyűjtéssel is hozzájárult az ukrán kulturális örökség megőrzéséhez. Nevéhez több száz ukrán népdal és folklóranyag gyűjtése fűződik. Aktív szerepet vállalt az ukrán nemzeti mozgalomban, valamint a feminista eszmék képviseletében is, és műveiben gyakran foglalkozott a társadalmi egyenlőség kérdésével.
Munkássága nagy hatással volt az ukrán irodalom fejlődésére, és máig a nemzeti kultúra egyik meghatározó alakjának számít. Portréja a 200 hrivnyás bankjegyen is szerepel.