Vendégszerzőnk, Pintér Sándor történész beszámolóját olvashatják:
2026. január 20-án Petrucz Sándor polgármester úr meghívására tartottam egy előadást a magyar királyi 2. honvéd hadsereg harcairól. Források, dokumentumok alapján cáfoltam meg azt a sok-sok hazugságot, amit erről a hadseregről 50 éven keresztül terjesztettek és sajnos terjesztenek még most is. Magyar, olasz, német, orosz, angol forrásokat használtam fel. Általában januárban, februárban ezt a témáét szokták kérni. Súlyos veszteségeink voltak, de az oroszoknak is legalább annyi vagy több!!! Ez a hadsereg helytállt, mert bekeríteni és megsemmisíteni nem tudták őket az oroszok. El kell ismerni, hogy az 1990-es évek végén Oroszországban Rudkinoban és Boldirevkában olyan emlékművet hoztak létre, amin több tízezer magyar katona neve szerepel.
Január 21-én délelőtt Bakonszegen tartottunk előadást a fiammal, ifj. Pintér István történésszel. Ennek a címe Szerbia és Montenegró legyőzése és Albánia elfoglalása 1915-1916-ban volt. Először a szarajevói gyilkosságról beszéltem, amelyben Gavrilo Princip legyilkolta a trónörököspárt. Nyomatékosan hangsúlyoztam Szerbia provokációit és azt, hogy ők már korábban is a délszlávok egyesítésére törekedtek. Ebből az következik, hogy a történelmi Magyarország déli területeit is beleértették ebbe. A diplomáciai csatározások után először Szerbia mozgósított. Csak ezek után került sor arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. 1915 októberében az osztrák-magyar- német hadsereg támadást indított Szerbia ellen, amihez később Bulgária is csatlakozott. Rövid időn belül elfoglaltuk Belgrádot. Ez egy kimagasló haditett volt. A szerb hadsereg hátrált, de védekezett. Voltak ott ún. szabad harcosok, akiket komitácsiknak neveztek. Ezek idősebbekből és fiatal gyerekekből álltak. Az elfogott osztrák-magyar, ezen belül a magyar katonákat is megkínozták és kivégezték. Amikor ezeket a hadseregünk elfogta, akkor legtöbbször a helyszínen kivégezték őket. A szerb hadsereg Albániába vonult vissza, ahonnan az antant hadihajói elszállították őket Korfura. Montenegrót 1916 januárjában foglaltuk el. Ezt én a korszak villámhadjáratának szoktam nevezni. A polgármester uraknak köszönöm, hogy a két előadást közvetlen egymás után tudtam megtartani. Mind a ketten segítettek a közlekedésben is. A végén Garai Péter polgármester úr Zsákára bevitt minket, hogy elérjük a buszt. Nagyon sok kistelepülésen fordultunk meg, ezeken a helyeken mindig sok segítséget kaptunk. Természetesen nagyobb városokban is segítettek minket.