A Ragyogó csillagok című, magyar és lovári nyelven megjelent meséskötet februárban már eljutott a vásárhelyi óvodákba. Csütörtökön a könyv egyik szerkesztőjével, Csábi Blankával beszélgetett Tóth István roma referens a könyvtárban, ahol az egyik történetet lovári és magyar nyelven is felolvasták. A gyönyörű, színes rajzokkal illusztrált kiadvány nemcsak gyerekeknek, hanem felnőtteknek is szól.
A bemutatón Berényi Károly alpolgármester is részt vett, aki köszöntő beszédében a város elkötelezettségét hangsúlyozta a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása és a roma integráció támogatása mellett. Kiemelte többek között a Petra modellprogramot és a Szent Ferenc Programot.
„Hódmezővásárhelyen az önkormányzat számos olyan programot működtet, amely a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását segíti” – fogalmazott. Beszédében személyes tapasztalataira is utalva hangsúlyozta az elfogadás és az emberi egyenlőség fontosságát, valamint a roma kultúra megőrzésének értékét.
Ezt követően Csábi Blanka, a kiskunhalasi Humán Erőforrásért Egyesület munkatársa, a kötet egyik szerkesztője mutatta be a könyvet és a hozzá kapcsolódó „különleges meseprojektet”. Elmondta, a könyv egy Erasmus Plusz program keretében, az Európai Bizottság támogatásával készült, nyolc ország partnerségével: Németország, Bulgária, Görögország, Magyarország, Románia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország is részt vett benne.
A 2022-ben indult projekt alapja – mint fogalmazott – az a felismerés volt, hogy kevés írásban rögzített, roma eredetű mesét ismerünk, miközben a mesélésnek a roma kultúrában is erős hagyománya van. Ezek azonban többnyire szóban, szájhagyomány útján maradnak fenn.
A kezdeményezés célja egyrészről az volt, hogy ezeket a történeteket lejegyezzék, és ne csak az adott ország nyelvén, hanem a partnerországok legelterjedtebb romani nyelvjárásában is elérhetővé tegyék, másrészről az is, hogy hozzájáruljanak a romákkal szembeni előítéletek csökkentéséhez. A programban mesemondókat is képeztek: eddig országonként két roma származású résztvevőt, de további képzéseket is terveznek.
Mint kiderült a beszélgetésből, a többéves munka során a meséket mindenhol az adott roma közösség tagjai gyűjtötték – Magyarországon főként Mélykúton és környékén. A válogatásba állatmesék, tündérmesék, anekdoták, legendák és elbeszélések is belekerültek.
A történeteket előbb angolra, majd az egyes nemzeti nyelvekre fordították le. Érdekesség, de talán nem meglepő, hogy bár sok mesét összegyűjtöttek – amellyel akár még két-három további kötetet is meg tudnának tölteni – nem találtak két azonos történetet a részt vevő országok gyűjtéseiben. A történetek a roma mindennapok tapasztalatait tükrözik, miközben a közösséget érő diszkrimináció is megjelenik bennük.
A könyv attól is különleges, hogy segít jobban megérteni a romák helyzetét és gondolkodásmódját
– fogalmazott Csábi Blanka.
A bemutató különlegessége volt, hogy Rostás József, az önkormányzat munkatársa, dallamos lovári nyelven, majd Tóth István roma referens magyarul is felolvasta ugyanazt a mesét.
Mindezek után pedig a kötet szerkesztője arról is beszámolt, hogyan került kapcsolatba roma közösségekkel, és miként csatlakozott a projekthez. Beszélgetőpartnere, Tóth István roma referens pedig felidézte: a könyv megjelenéséhez kapcsolódva az önkormányzat rajzpályázatot hirdetett, a beérkezett gyönyörű, szívet melengető gyerekrajzok pedig az olvasóteremben láthatók, a kiállítás megnyitóján bábelőadásként mutatták be az egyik mesét – egyaránt elvarázsolva a gyerek- és felnőtt közönséget.
Az egyelőre ezer példányban készült kötetet a jövőben országszerte szeretnék terjeszteni, elsősorban oktatási intézményekbe és roma közösségekbe eljuttatva. Tóth István a könyvbemutatón megragadta az alkalmat, és a vásárhelyi önkormányzat segítségét is felajánlotta ehhez.
A cél, hogy a mesék visszakerüljenek a közösségekbe, ezért a képzett mesemondók már több iskolában és óvodában is tartottak országszerte foglalkozásokat. Felmerült, hogy Vásárhely is lehetne hasonló események helyszíne, a tervek szerint pedig akár az idei Szent István-napok Gasztroudvarát is színesítheti egy roma mesemondó program.
Csábi Blanka kiemelte, ez a meséskönyv az érzékenyítés fontos eszköze lehet, hiszen a mesét, a történeteket mindenki szereti:
Segít ráébreszteni az embert, hogy nincs mitől félni, és a megismerés legyen az elsődleges cél.
A beszélgetés végén az is megfogalmazódott: a kötet hozzájárulhat egy őszintébb párbeszédhez a többségi társadalom és a roma közösségek között, segíthet felismerni, hogy mennyivel több bennünk a közös, mint az, ami elválaszt. Tóth István ehhez hozzátette: érdemes lenne egy országos platformot is létrehozni, amely összegyűjti a most bemutatott mesekönyvhöz hasonló, pozitív kezdeményezéseket.
