Márki-Zay Péter polgármester sajtótájékoztatót tartott csütörtök délelőtt, amelyben többek között bejelentette a minden területet érintő díjemelést, amit a komoly kormányzati elvonások és inflációs terhek miatt, illetve az új, költségnövelő állami előírásokra és adminisztratív terhekre való tekintettel kényszerülnek bevezetni. Igaz, még ezekkel az emelésekkel is jóval a 2017-es szint alatt marad például a vállalkozások épímény- és telekadója. A kormány 114 millióval növeli a várostól elvett szolidaritási adót, az emelések összértéke még ezt sem éri el.
A város elmúlt éveinek gazdálkodásáról szóló részletes beszámolóban Márki-Zay Péter polgármester világossá tette: az önkormányzat minden eddiginél nehezebb helyzetbe került az állami elvonások miatt. Mint fogalmazott, az állam olyan mértékű forrásokat von el a városoktól, ami egyszerűen fenntarthatatlan, és hozzátette: ma már a működés alapjait veszélyeztetik ezek a döntések.
Beszámolt arról, hogy 7,5 éve, amikor polgármester lett elődeitől 10,7 milliárd forintnyi adósságot örökölt. Ebből az adósságból mára csupán 2,5 milliárd forint maradt, a többit visszafizették úgy, hogy közben nem emeltek adót, sőt, a lakossági építményadó eltörlésével 3 milliárd forint maradt a lakosoknál.
Hosszasan sorolta az elért eredményeket, kiemelve az idei megvalósításokat, amelyek kiemelten infrastrukturális (mintegy 300 millió forint utakra és járdákra), valamint szociális (népkonyha, felzárkóztató iskola) területen valósultak meg. Kihangsúlyozta, hogy a város megvédte a vagyonát azzal, hogy a bíróság és a nyilvánosság erejével megakadályozták, hogy az egyházak elvegyék az önkormányzati ingatlanokat.
Kiemelte az elmúlt években elért eredményeket, amelyeket az egyre jobban rájuk nehezedő pénzelvonások és politikai nyomás ellenére sikerült megvalósítaniuk, nagyrészt saját forrásból.
Beszámolt arról, hogy a szolidaritási adó 2025-ben további 114 millió forinttal nőtt, így már közel 700 millió forintot kell befizetnie a városnak, ami háztartásonként 32 ezer forintos elvonást jelent. Szerinte ennél nyíltabban nem lehet megsarcolni egy települést, és azt is hangsúlyozta, hogy az iparűzési adótöbblet 70 százalékát is elveszi a kormány, miközben a helyi vállalkozásoktól származó bevételek nélkülözhetetlenek lennének a működéshez.
Arról is beszélt, hogy évről évre egyre több központi döntés okoz közvetlen bevételkiesést: például a Szerencsejáték Zrt.-re vonatkozó adókedvezmény évente több mint 20 millió forintot visz el a várostól, vagy a reziliencia referens kötelező alkalmazása a távhőszolgáltatónál, úgy hogy a képzés nagyon szűkre szabott a területen.
„Egyetlen tollvonással vesznek el olyan összegeket, amik száz család éves óvodai étkezését fedeznék”
– fogalmazott. A polgármester szerint súlyos igazságtalanság, hogy Vásárhely még azt a 236 millió forintot sem kapta meg, amelyet a 30 ezer fő feletti települések köztisztviselői béremelésére biztosított az állam. „A kormány meghirdet egy 30 százalékos béremelést, majd közli velünk: oldjátok meg. Mi ezt vállaljuk, de a 236 millió forintos elvonás mögött nincs semmilyen racionális magyarázat.” Ennyibe kerül ugyanis az önkormányzatnak a kötelező közalkalmazotti béremelés.
Márki-Zay felidézte, hogy a városüzemeltetésre a település hat éve változatlanul mindössze 320 millió forintot kap, miközben 1,5 milliárdot költ erre a feladatra, ezzel együtt 2021 és 2025 között összesen 54 százalékos infláció sújtott minden önkormányzati szolgáltatást.
„Ezek a számok önmagukért beszélnek. Minden évben drágábban kell ugyanazt a közszolgáltatást biztosítanunk, miközben az állami támogatás egy fillérrel sem nő”
– mondta a polgármester.
A város így kénytelen költségvetési korrekciókat végrehajtani. Az építményadó 7 százalékkal emelkedik, de így sem éri el a 2017-es szintet, amikor 13 százalékkal magasabb volt a mértéke. A következő évben 1500–1600 forint lesz négyzetméterenként, míg 2017-ben 1700–1848 forint között mozgott. Az emelés 65 millió forint többletet jelent, ami a polgármester szerint „messze nem fedezi azt, amit az állam elvett”, de elkerülhetetlen. Kiemelte, hogy az országos törvényi maximum 3059 forint, vagyis „a vásárhelyi építményadó még így is csak a fele annak, amit az állam megengedne”. Hozzátette, hogy Szegeden jelenleg 2000 forint felettiek az adómértékek, és hogy 2018 és 2025 között több mint 3,1 milliárd forintot hagytak a helyi vállalkozásoknál a mérsékelt adópolitikának köszönhetően.
A telekadó átlagosan 5,6 százalékkal változik, jóval kevesebbel a tavalyi 10,5 százalékhoz képest. A módosítás a belterületi telkeket, a napelemparkokat és a szeméttelepet érinti, míg a külterületi telkek és zártkertek adója változatlan marad. A város ebből 25 millió forint bevételre számít. Az idegenforgalmi adó 200-ról 500 forintra nő, ami 12 millió forint többletet hoz, és a helyi lakosokat továbbra sem érinti.
A gyermekétkeztetésnél 7,7 százalékos emelés várható, amely a KSH iskolai étkeztetési inflációját követi. A polgármester szerint „ez még mindig messze elmarad az élelmiszerárak valós drágulásától”. 2018 óta ugyanis az élelmiszer-infláció 112 százalék volt, miközben a vásárhelyi díjemelések összesen 76 százalékot tettek ki, a jövő évi módosítással is csupán 90 százalékot ér el. Egy iskolai ebéd így 745 forint lesz, ami továbbra is alacsonyabb, mint a más szolgáltatót igénybevevő Liszt (880 Ft), vagy a Szőnyi iskola (850 Ft) díjai. Márki-Zay hangsúlyozta, hogy a gyermekétkeztetés költségei az infláció miatt közel 50 millió forinttal nőnek jövőre, miközben a normatíva évek óta csak a költségek 53–57 százalékát fedezi. A fennmaradó részt a szülők és az önkormányzat között kell elosztani, és az állami támogatás változatlansága mellett a szülők 21 százalékot, az önkormányzat 26 százalékot visel majd.
A polgármester kitért arra is, hogy a gyermekétkeztetés 27 százalékos ÁFÁ-ja „durva és tisztességtelen elvonás”, ugyanis a szülők több mint 40 millió forintnyi ÁFÁ-t fizetnek be évente, míg ha a kormány a vendéglátáshoz hasonlóan 5 százalékos ÁFÁ-t alkalmazna, ez mindössze 7 millió lenne. „Az állam a gyerekek ebédjén keres egészen elképesztő módon” – fogalmazott.
A bölcsődében egységesen 600 forintra emelkedik a gondozási díj, ami mintegy 7 millió forint bevételnövekedést jelent. A bölcsődések negyede továbbra is térítésmentesen kap ellátást, miközben egy bölcsődés éves ellátása – étkezés nélkül – közel 600 ezer forint pluszkiadást jelent a városnak a normatíván és a szülői befizetéseken felül. A Kovács-Küry otthon díjai 5700 forintról 6300 forintra emelkednek, ami közel 30 millió forintos többletet jelent, csak az étkezési költségek egyetlen év alatt 18 millióval nőttek. A polgármester azt is elmondta, hogy 2017 óta a térítési díj 72%-kal nőtt, szemben a nyugdíjak 96%-os emelkedésével. A nyugdíjas lakóparkban is inflációkövető emelést hajtanak majd végre, ahogyan az ottlakók szerződése is tartalmazza ezt.
A parkolási díj óránként 80 forinttal kerül majd többe.
A polgármester összegzésként kijelentette:
„Ezek a módosítások nem fejlesztésekre, nem luxusra, hanem a túlélésünkre kellenek. Az állami elvonások elérték azt a szintet, ahol már az alapvető szolgáltatások működtetése került veszélybe.”
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a város még így is mértéktartó marad, és igyekszik a lehető legkisebb terhet tenni a lakosságra. A költségvetési nehézségek ellenére továbbra is a város működőképességének megőrzése és a legalapvetőbb szolgáltatások biztosítása a cél, miközben a település vezetése folytatja a küzdelmet az igazságtalan állami elvonások ellen.
Végül egy beruházásösztönző programot is bejelentett a polgármester: az ipari park területén, ami 37 hektáros, új építményekre 2026–2027 között 5 évre, legfeljebb 2031 végéig 0 Ft építményadót vetnének ki, ha új beruházást hoznak létre és munkavállalókat alkalmaznak.
Márki-Zay Péter kiemelte, hogy a Szent Ferenc program továbbra is segíti majd a bajban lévőket, és a város a szociális kiadásaira is többet fordít majd.
A sajtótájékoztatót itt nézhetik meg: