Akár egy kelet-európai zen kert. A Nagy Sándor utcai Nemzetközi Kerámia Központ udvarának a nyugalom szálaiból szőtték az auráját. Az épületben kiállítás. Újrahangolás. A kérdés, hogyan tud becsatlakozni a beton a színek, a formák, a traumák, a vágyak és az élet játékába.
Hat életműbe pillanthattunk bele, amelyeket betonból építettek, avagy inkább formáltak. Pénteken délután hat tájban a X. Kísérleti Beton Szimpózium záróeseményére látogattunk el, ahol kéthetes alkotómunka eredményét mutatták be egyestés kiállítás képében. Név szerint Budán Miklós, Akácos Eszter, Haba Erika, Kutasi Tünde, Szabadi Enikő és Szilágyi Csilla. Hat alkotó, akik betonnal dolgoznak. Design tárgyakat, brutalista szobrokat, és természetesen mobiltartót is készítenek, a város szívének egyik csendes utcájában megszervezett eseményen azt is kibontották, hogyan gondolkodnak ma a betonról mint alkotói anyagról.
A rendezvény az Újrahangolás címet viselte, amely bevallásuk szerint „a kísérletezés szabadságára, újfajta anyaghasználatra és közös gondolkodásra utal”. Haber Szilvia főszervező szerint emellett ez arra is vonatkozhat, hogy megújult a központ kuratóriumi tagsága.
A kiállítás anyagát helyben alkották meg a művészek az elmúlt két hétben, pénteken pedig egymásnak és a közönségnek prezentálták szakmai életútjukat, amelyek a betonnal való alkotás mentén találkoztak. Akadt köztük mester és tanítvány is. Az esemény kitűzött célja az volt, hogy a művészeti párbeszédnek és a közös gondolkodásnak platformot biztosítson.