Baka András, újonnan megválasztott köztársasági elnök beszédében azt hangsúlyozta, hangot kell adni azoknak is, akiknek eddig nem volt. Fontos az egység, de ezt úgy kell elérni, hogy elismerjük: a különböző nézeteket valló emberek ugyanúgy részei a nemzetnek. Pártpolitikailag semleges kíván lenni, de nem értéksemleges.
Baka András köztársasági elnök azért döntött a jelölés elfogadása mellett, mert meggyőződése szerint eljött az idő, amikor végre komolyan és felelősségteljesen kell gondolkodni az ország működéséről. Úgy látja, a magyar társadalomban jelen lévő megosztottság – ahol a polgárok egy része felszabadult reményt, míg mások mély csalódottságot éreznek – egy demokratikus berendezkedésben teljesen természetes állapot, nem pedig rendellenesség. A nagyobb problémát abban látja, hogy a nemzet az elmúlt időszakban elpazarolt egy teljes generációnyi időt, ennek pedig nem csak a szétfeszítő ellentét a következménye, hanem az is, hogy Magyarország az élvonalból a sereghajtók közé csúszott vissza európai de régiós szinten is.
Külön kiemelte az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem kritikus helyzetét. Véleménye szerint a működő jogállam alapja az, hogy a jogszabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkozzanak. Ezzel szemben a hazai közéletet jelenleg olyan szintű megosztottság jellemzi, amelyben a civil szervezetek, az újságírók, a külföldiek és a másképp gondolkodók politikai kampányok céltábláivá váltak. Hangsúlyozta: egy ország nem képes közös jövőt építeni, ha a polgárai ellenségként tekintenek egymásra, ezért a előttünk álló feladatok egyszerre követelnek igazságtételt és szigorú önmérsékletet.
Azt is hangsúlyozta, a jogsértéseket fel kell tárni, fontos az elszámoltatás, de Magyarország nem épülhet a bosszúra. Ez a folyamat nem jelentheti a most csalódott rétegek háttérbe szorítását, még akkor sem, ha a felelősség mértéke nem mindenki esetében egyforma.
A fiatalok szerepét is kiemelte. Nem csak az a fontos, elmennek-e szavazni, hanem hogy magukénak érzik-e a közös gondokat, felelősséget vállalnak-e, elkezdődik-e egy vitakultúra.
Ezzel a választással a társadalom visszanyerte az önrendelkezését, de kérdés, mihez kezd vele, mert a választás nem állítja helyre önmagában a jogállamot, szükséges a független bíróság, a hatékony alkotmánybíróság, a szabad vélemény.
Saját szerepét sem csak a Sándor-Palotán belül képzeli el. Az előző rendszerben meglátása szerint a kormány foglyul ejtette az országot, és a 16 év végére eljutott a rendeleti kormányzásig, ahol a fékek és egyensúlyok szétválasztása nem működött. Szerinte a köztársasági elnöknek efölött is őrködnie kell. Ezzel kapcsolatban az is mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre egy ilyen Magyarországon, mint az elmúlt 16 évben.
Kiemelte, hogy szeretne hangot adni azoknak is, akik eddig nem kaptak belőle, illetve azt is hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek nem állnak meg az országhatárnál, utalva ezzel a határon túli magyar közösségek fontosságára is. De azt is elmondta, hogy a köztársasági elnök feladata nem csak a jogszabályok aláírása és kihirdetése, hanem az, hogy időnként megszólaljon fontos társadalmi kérdésekben is.
Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van, zárta gondolatait.