A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság – melynek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is tagja – kezdeményezésére a kormány arról döntött, hogy a mezőgazdasági termelők az idén is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság kezdeményezésére a mezőgazdasági termelőknek idén sem kell fizetniük az öntözővíz után. A kormánydöntés értelmében a mezőgazdasági termelők 2026-ban is mentesülnek a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Az állam a mezőgazdasági vízszolgáltatóknál emiatt felmerülő bevételkiesést a központi költségvetésből ellentételezi.
A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj két részből tevődik össze. Egyrészt a víz rendelkezésre állását biztosító alapdíjból (ideértve többek között a vízilétesítmények fenntartását, az üzemanyag-, bér- és anyagköltségeket, valamint a jogszabályban előírt kötelezettségek és vizsgálatok költségeit), másrészt a tényleges vízhasználathoz kapcsolódó változó díjból (például a szivattyúzási költségek). Főszabály szerint 2021-től a mezőgazdasági vízhasználók a változó díj 100 százalékát, míg az alapdíj 50 százalékát fizetik meg, utóbbi fennmaradó részét az állam hosszú távon átvállalta. Azonban az öntözéses gazdálkodók teljes körű állami díjátvállalásban részesülnek idén is.
A díjmentesség kizárólag azon termelőket érinti, akik a mezőgazdasági művelés alatt álló területeiket felszíni vízből öntözik vízjogi üzemeltetési engedély vagy rendkívüli öntözési célú vízhasználat keretében.
„Az elmúlt évek megfeszített munkájának eredményeként jelentős előrelépést sikerült elérni a hazai vízgazdálkodásban. A korábbi, elsősorban kármentesítésre épülő gyakorlat helyét egy új szemlélet vette át, melynek lényege, hogy a téli többletvizeket és a felszíni vizeket nem problémaként, hanem erőforrásként kezeljük. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tájba illeszkedő vízmegtartó beavatkozások. A felajánlott mezőgazdasági területek elárasztása folyamatosan zajlik, már több, mint 4 ezer hektáron valósult meg, de a felajánlott termelői terület mérete megközelíti a 30 ezer hektárt. Mindez jelentős szerepet játszik a vízháztartás és vízkörfogás stabilitásában, csökkentve ezzel az aszálykárokat. A belvízgazdálkodás gyakorlata is klímakompatibilissá vált: a vízvisszatartás érdekében jelenleg több mint 5 ezer csatornaszakaszt zártak le. Továbbá felmérték azokat a belvízcsatornákat, ahol kis beavatkozással további 10 ezer folyamkilométer szakaszon valósulhat meg a víz tájban történő megőrzése. Bár nem volt jelentős árhullám, de az év elején levonuló kisebb árhullámokból a holtág feltöltését is elkezdte a vízügyi ágazat. Az eredmények azt mutatják, hogy az ágazatok közötti együttműködés és a társadalmi szemléletformálás együttesen képes valódi és tartós változást elérni a hazai-, valamint a termőterületi vízgazdálkodás területén” – közölte a NAK.