Alkotmányjogi panaszt nyújtottak be balatoni érintettek a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a vízparti építkezéseket szabályozó kormányrendelet ellen. A beadvány szerint a tavaly ősszel elfogadott szabályozás egyes pontjai súlyos visszalépést jelentenek a környezet védelmében, és sértik az érintettek – valamint a jövő nemzedékek – egészséges környezethez való jogát, tájékoztatta szerkesztőségünket a TASZ. Hogy az új kormány komolyan veszi a Balaton helyzetét, arra bizonyíték lehet az is, hogy az újonnan alakult Országgyűlés elnöke, a Balatonfüred székhelyű körzetet megnyerő Forsthoffer Ágnes is megjelent egy olyan fórumon, ahol a civilek mondhatták el véleményüket a balatoni területek beépíthetőségéről.
A kormányrendelet két alaptörvény-ellenes elemet tartalmaz meglátásuk szerint. Egyrészt lehetővé teszi, hogy az állami főépítész széles mérlegelési jogkörrel, egyedi balatoni biztosítékok nélkül, akár felül is írhassa a helyi és országos szabályokat. Másrészt jelentősen csökkenti a zöldfelületek mértékét, több esetben növelve a Balaton körüli, beépíthető területek nagyságát: több száz hektárnyi vízparti területen nőhet a burkolt felszín, ezáltal intenzívebbé válhat a beépítés. A korábban elért zöldfelületi és zöldterületi szint csökken, a beadványozók és a TASZ szerint ezek a változások egy túlterhelt, sérülékeny ökológiai rendszer további terheléséhez vezethetnek, miközben az állam nem igazolta, hogy a beépítéseknek és a zöldfelületek elvesztésnek nem lesznek káros környezeti hatásai.
A beadvány hangsúlyozza: a Balaton nem csupán gazdasági erőforrás, hanem összetett ökológiai rendszer, amelynek védelme szélesebb társadalmi érdek. A civil beadvány szakmai megalapozását független szakértők segítették.
A TASZ szerint a szabályozás nem veszi figyelembe a valós környezeti kockázatokat.
Az Értékmentő Közösségek civil szerveződés, az Aligai Fürdőegyesület és helyi civil egyesületek már korábban is többször felléptek a Balaton-part túlzott beépítése ellen: petíciókat indítottak, levélkampányokat szerveztek az aHang közreműködésével, és szakmai javaslatokat dolgoztak ki a vízparti szabályozás megújítására.
A civilek és a TASZ korábban alkotmányjogi panasszal is éltek a balatoni beépítések ellen, továbbá számos bírósági pert nyertek, és születtek pozitív kúriai ítéletek. Továbbá egy klímaváltozási szempontokat is figyelembe vevő átfogó vízpart-rehabilitációs tervet készítettek, és céljuk a vizes élőhelyek helyreállítása és védelme.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások problémája
Külön problémát jelent a kiemelt nemzetgazdasági beruházásként kezelt fejlesztések gyakorlata. A Club Aliga 47 hektáros területén például egy ilyen kormányrendelet személyre szabott egyedi beépítési szabályokat ír elő. Ezzel növelték a telek beépíthetőségét is, nemcsak az épületek lehetséges magasságát, csökkentették a minimális zöldfelület arányt, jelentősen korlátozták a közfunkciókat, miközben kedveztek a kormányközeli beruházóknak. Az Aliga 2 nevű partszakaszon a magántelkek parcellázása közösségi funkciók helyett privát használatra történt. Az ezzel kapcsolatos véleményezési eljárásában az észrevételek többségét a kormányrendelet előírásai miatt figyelmen kívül hagyták.
A Balaton partja már ma is túlhasznált terület. Az új szabályozás további beépítéseket tesz lehetővé anélkül, hogy megfelelő garanciákat biztosítana a környezet védelmére. Ez nemcsak a jelenlegi lakosok, hanem a jövő generációk jogait is sérti.
– mondta Szabó Attila, a TASZ jogásza. „Az Alkotmánybíróság döntése kulcsfontosságú lehet abban, hogy a jövőben milyen keretek között lehet a természeti erőforrásainkról dönteni.”
Fiala-Butora Erika, a panaszosokat képviselő ügyvéd szerint egy túlépítkezett terület negatívan befolyásolja a természeti környezetet, amely pedig rontja az ember egészséges élethez szükséges feltételeit. Ezért már a jogszabályalkotás során rendkívül fontos bevezetni egy rendszerszemléletet, tudatosítani, hogy a természetben minden mindennel összefügg, a negatív hatásokat pedig idejében fel kell ismerni és mérlegelni.
A beadványozók azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket, és erősítse meg: a környezetvédelem és a társadalmi részvétel nem szorulhat háttérbe gazdasági érdekek mögött.
Hogy az új kormány talán komolyan veszi a Balaton helyzetét, a civilek kiállását, arra bizonyíték lehet az is, hogy az újonnan alakult Országgyűlés elnöke, a Balatonfüred székhelyű körzetet megnyerő Forsthoffer Ágnes is megjelent egy olyan fórumon, ahol a civilek mondhatták el véleményüket a balatoni területek beépíthetőségéről.