Tóth Péter Lóránt egyszerűen beült – a Vasútállomás az útkereső és Istent kereső József Attila című hétfő esti előadása közönségének soraiba. A Németh László Városi Könyvtár olvasótermében az érdeklődők békésen várták az est hagyományos megnyitójára, s alaposan meglepődtek, amikor a versvándor megszólalt mellettük, majd az érdeklődők egy részét kiszólította a nézők elé.
A 12 évnyi pedagógusságot 12 éve a versvándorsággal felcserélő Tóth Péter Lóránt reggel a Domonkos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenek Általános Iskolájában találkozott a gyerekekkel. A városi könyvtárban már az idősebb korosztálynak mondta el a Vasútállomás az útkereső és Istent kereső József Attila című előadását.
– József Attiláról már rendkívül sokat lehetett hallani, ezért a cél egy másfajta József Attila-kép bemutatása. Az előadásban természetesen elhangzanak ismert versek is, ugyanakkor hangsúlyt kapnak kevésbé ismert szövegek is, amelyek a költő pajkosságát, vidámságát, zsiványságát mutatják meg. Az élni akaró, az életre vágyó, az életet szerető költő kerül így a középpontba. A válogatás alapját elsősorban a Tanítások című ciklus adja, de elhangzanak olyan ismert művek is, mint a Thomas Mann üdvözlése, a Levegőt!, A Dunánál, a Születésnapomra vagy a Kész a leltár. Ezek együtt segítenek egy teljesebb, árnyaltabb képet kialakítani a költőről – mondta Tóth Péter Lóránt.
A versvándor azt mondta, hogy az előadás szándékosan szembemegy azzal az egyoldalú képpel, amely József Attilát kizárólag zárkózottként vagy „őrültként” mutatja be. Ez a megközelítés már sokszor elemzés tárgya volt; itt egy másik arcát ismerheti meg a közönség.
– József Attila sokak számára meghatározó élmény. Szinte minden magyar találkozik vele, nemcsak az iskolai tanulmányai során, hanem egy-egy olyan életszakaszban is, amikor a versei személyesen szólítják meg az olvasót. Sokak számára ő az a költő, akinél először érzik azt, hogy a versek róluk szólnak, hogy pontosan megfogalmazzák azokat az érzéseket, amelyeket ők maguk nem tudnának ilyen erővel kifejezni. Versei egyfajta menedéket és bátorságot is adhatnak: általuk kimondhatóvá válnak olyan gondolatok és érzések, amelyeket egyébként nehéz lenne megfogalmazni. Az ő költészete sokak számára egyben önismereti út is – tette hozzá.
Elárulta, hogy az előadásai szerkesztése során a közönség életkorát is figyelembe veszi. Minél idősebb a hallgatóság, annál nagyobb szerepet kap benne a szépirodalom, több vers és prózai rész kerül be. Azt mondta, hogy a versvándor szerepe hosszú távú elköteleződést igényel.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy a fiatalok nyitottak erre a világra. Fontos, hogy minél korábban kapcsolatba kerüljenek az olvasással, hiszen az olvasó gyermek gondolkodik, és ez a képesség különösen értékes a mai világban. A tanár és a versvándor szerepe bizonyos értelemben párhuzamba állítható: mindkettő feladata, hogy gondolkodásra ösztönözzön és értékeket közvetítsen. A művészetek – különösen a költészet – ma is kulcsfontosságúak, hiszen az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik legősibb és leghatékonyabb eszközei. Az egyre gyorsabban változó, technológia által formált világban különösen nagy szükség van ezekre a belső értékekre – tette hozzá Tóth Péter Lóránt versvándor, akinek élvezetes, interaktív előadása maradandó élményt jelentett a közönségének.