Az aHang friss közleménye szerint a magyar társadalom jelentős része úgy látja, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem sikerült visszaszorítani a korrupciót, sőt sokak szerint romlott a helyzet. A szervezet által ismertetett, reprezentatív közvélemény-kutatás alapján még a kormánypárti szavazók többsége sem gondolja úgy, hogy a kabinet érdemben csökkentette volna a korrupciót az elmúlt 15 évben. Címlapfotónk illusztráció.
A felmérés szerint a választók 63 százaléka úgy érzékeli, hogy nőtt a korrupció mértéke Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben. Mindössze 7 százalék gondolja azt, hogy csökkent, míg 14 százalék szerint nem történt érdemi változás. A pártpreferenciák mentén jelentős különbségek mutatkoznak: a Tisza-szavazók szinte teljes egésze romlást érzékel, míg a Fidesz támogatóinak körében is többségben vannak azok, akik szerint nem javult a helyzet. A kormánypárti szavazók mindössze 21 százaléka gondolja úgy, hogy sikerült csökkenteni a korrupciót.
Az aHang arra is rákérdezett, hogyan látják az emberek az állami szintű korrupció jellegét. A válaszok alapján a magyarok 63 százaléka rendszerszintű problémának tartja a korrupciót. Ezzel szemben 13 százalék szerint eltúlzott vádakról van szó, 9 százalék elszigetelt esetekről beszél, míg mindössze 1 százalék gondolja úgy, hogy egyáltalán nincs korrupció. A bizonytalanok aránya 14 százalék.
A közlemény arra is kitér, hogy a megkérdezettek többsége szerint a kormányhoz közel álló üzleti körök meggazdagodása ma erőteljesebb, mint a korábbi kormányok idején volt. Sőt, nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen a kép: a válaszadók 52 százaléka úgy látja, hogy az ilyen típusú vagyonosodás Magyarországon erősebb, mint más európai uniós országokban.
Az aHang szerint az eredmények összhangban állnak a Transparency International legutóbbi korrupcióérzékelési indexével, amelyben Magyarország 40 pontot ért el a 100-as skálán, és ezzel sorozatban negyedik éve az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országa a korrupció megítélésében.
A szervezet közlése szerint a felmérés adatfelvételét a 21 Kutatóközpont végezte 2026. január 28. és február 2. között, ezer fő megkérdezésével. Az aHang úgy értékeli: az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a korrupció kérdése továbbra is meghatározó probléma a magyar társadalom szemében.