Az indonéziai Celebesz-szigeteken kórházat alapító, majd a második világháború alatt mártírhalált halt Cseszkó Gyula és felesége, Hadady Emma vásárhelyi gyökereiről tartott előadást Kádárné Zsoldos Edit, a Hódmezővásárhelyi Református Egyházi Gyűjtemény vezetője a Malom utcai épületben.
Vasárnap lesz a szomorú évfordulója annak, hogy a hódmezővásárhelyi születésű, kórházalapító Cseszkó házaspár tragikus sorsa beteljesedett a távoli Indonéziában.
Cseszkó Gyula és Eőrhalmi Hadady Emma Róza 1930-ban kötöttek házasságot a vásárhelyi református Ótemplomban, majd – feltehetően a nagy gazdasági világválság idején – Hollandiába utaztak. A Holland Kelet-indiai Társaság segítségével onnan jutottak el Indonéziába. A házaspár a japán megszállás idején halt mártírhalált: a feleséget kémkedéssel vádolták, és 1944. november 9-én a megszállók lefejezték; a férj egy bombatámadásban sebesült meg, majd belehalt sérüléseibe. Négy gyermeküket a helybeliek bújtatták, később egy holland misszió talált rájuk. Az árvákat Vilma holland királynő személyes közbenjárására és költségén a holland királyi udvar taníttatta. Indonéziában Cseszkó Gyula emlékére 2022-ben szobrot avattak, és ma is őrzik a vásárhelyi házaspár emlékét. Vásárhelyen pedig idén, június 15-én avatták fel emléktáblájukat a Református Ótemplom falán.
– Cseszkó Gyula édesapját még Cserjésnek hívták. Előbb Kopáncson, majd a vásárhelyi Nagyállomáson dolgozott állomásfőnökként. Vásárhelyi lányt vett feleségül, de korán – 24–25 éves korában – elvesztette őt, így három árvával egyedül maradt. A testvére egy ideig nevelte a gyerekeket. Ő maga később katonának állt, majd amikor a gyász kicsit enyhült, magához vette a gyerekeit – vázolta fel az apai ág csöppet sem egyszerű történetét Kádárné Zsoldos Edit.
Két fia, Gyula és József a Református Főgimnáziumban – a mai Bethlen gimnáziumban – kezdte meg tanulmányait. Gyula kiváló tanuló volt. Volt olyan év, amikor későbbi felesége, Hadady Emma is a gimnáziumban tanult. Gyula és testvére érettségi után Debrecenben folytatták tanulmányaikat, lánytestvérük, Júlia ekkor már nem tanult tovább.
– Hadady Emma egy ideig magántanuló volt, de hogy hol, azt nem sikerült kideríteni, a református iskolák iratai között nem szerepel a neve. Gyula az egyetem elvégzése után Pestre ment, hogy orvosi diplomáját szakosítsa. Emmával úgy ismerkedtek meg, hogy Gyula Pestről vonattal járt haza Vásárhelyre, Emma pedig tanulmányai miatt utazott vonattal. Az 1930-as években házasodtak össze. Gyula rövid ideig Vásárhelyen próbált elhelyezkedni, rendelőt is nyitott, ám végül a gazdasági világválság idején kivándoroltak Hollandiába. Egy pályázat révén Gyulának sikerült a holland misszióban állást kapnia. Két évig Hollandiában éltek, ahol Gyula az egzotikus betegségekre szakosodott, és honosíttatta diplomáját. Az, hogy egy állomásfőnök fiaként, a család első értelmiségi tagjaként mindezt elérte, akkoriban is nagy eredménynek számított. Közben megszületett első lányuk, Emma. A Cseszkó család a Holland Kelet-indiai Társaság alkalmazottjaiként jutott el a Celebesz-szigetcsoporthoz tartozó Tahuna-szigetre 1931-ben. Itt 1933-ban kórházat alapítottak. Gyula előtte Jáva szigetén is dolgozott, ahol sikeresen kezelte a trópusi betegségeket, és az ottani körülmények között laborvizsgálatokat is tudott végezni – mondta Kádárné Zsoldos Edit.
A gyűjtemény vezetője elmondta, hogy a Hadady családról jóval kevesebbet tudnak. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Emma mezőgazdász családból származott, amely szintén vásárhelyi volt, de a nagyapja valószínűleg Erdélyből jött. Úgy tűnik, a családot eredeti neve Eőrhalmi von Hadady volt.
Cseszkó József, a legfiatalabb fiú, még él Kanadában, Torontóban. Kádárné Zsoldos Editnek sikerült felvenni vele a kapcsolatot. Kiderült, hogy József Hollandiában dolgozott, majd Kanadába vándorolt ki. – Súlyos beteg, de küldött egy közel negyvenperces hangfelvételt, majd még egyet, amelyben elmeséli családja történetét. Azt mondta, hogy ma is ennek a családi tragédiának a következményeivel él: poszttraumás stressz-szindrómában szenved, s szülei tragikus, erőszakos elvesztése máig tartó traumát jelent az egész család számára.
– Azt, hogy édesanyjukat a japánok lefejezték, mind a négy gyermek látta. Az egyik lány, Emma, még arra az autóra is emlékszik, amelyik az édesanyát a kivégzőhelyre vitte. Mindkét család tősgyökeres vásárhelyinek számított: itt keresztelték meg őket, és itt házasodtak össze – mondta Kádárné Zsoldos Edit, aki „A torony alól Indonéziába” című, a Malom utcai egyházi gyűjteményben tartott előadásában a családról és a korszak vásárhelyi világáról számos érdekességet is megosztott a hallgatósággal.