A sikeres vállalkozó nem a saját teljesítményére a legbüszkébb, hanem arra, amit másokból ki tud hozni – erről is beszélt Bojár Gábor Hódmezővásárhelyen. A Graphisoft alapítója a vállalkozói alkat természetéről, a vezetői döntések dilemmáiról és saját tapasztalatairól osztott meg történeteket, és hangsúlyozta: Magyarország jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne a magas színvonalú oktatás és a tanári pálya megbecsültsége.
Bojár Gábor üzletember, a Graphisoft alapítója „Kiből legyen, és kiből ne legyen vállalkozó” címmel tartott előadást szerda este a Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémia és a Hódmezővásárhelyi Gazdaságfejlesztési Fórum közös ülésén. A díszterem megtelt érdeklődőkkel, akik a neves üzletember gondolataira voltak kíváncsiak.
Előadásában Bojár arról beszélt, mi a sikeres vállalkozó titka, de felidézte azt is, hogyan alapította meg cégét, és miért adta át később a jelentős méretűre nőtt vállalat irányítását.
Fizikusként végzett, majd programozóként dolgozott az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben. Saját elmondása szerint alkalmazottként azt tapasztalta, hogy főnökei ahelyett, hogy támogatnák vagy felemelnék, inkább elnyomják, és nem ismerik el a teljesítményét. Szerinte viszont a jó vezető éppen fordítva működik: minél jobb egy munkatárs, annál inkább el kell ismerni.
Úgy fogalmazott, a szocialista tervgazdaság nem abban volt érdekelt, hogy megtalálja a legjobb embereket. Ez a felismerés vezette oda, hogy saját céget akart létrehozni, ahol a legjobb szakemberek dolgozhatnak együtt. Így alapította meg 1982-ben a Graphisoftot, amelynek legismertebb terméke az Archicad építészeti CAD-szoftver lett.
A cég történetéről szólva kiemelte: sikerüket jól mutatta, hogy bár egy konkurens vállalat több szoftvert adott el, az ő programjukkal több épületet terveztek. Számára ez fontos tanulság volt: a szoftverkészítés nem lehet öncélú, a valódi visszaigazolás az, ha a felhasználó sikeres az adott termékkel.
A vállalkozói alkat
Bojár szerint az emberből két alapvető erő hozza ki a legtöbbet: a verseny és a szolidaritás. Mindkettő mélyen belénk van kódolva. A vállalkozó legfontosabb tulajdonsága pedig az, hogy attól lesz boldog, amit másokból ki tud hozni – szemben a jó munkatárssal, aki attól elégedett, ha elvégezte a feladatát és azt elismerik.
A vállalkozó az, aki nem arra büszke, amit ő csinál, hanem arra, amit másokból hozott ki.
Úgy fogalmazott: vállalkozónak születni kell, ezt nem lehet megtanulni. A szakember és a vezető között is fontos különbséget lát. A szakember egy területhez ért nagyon mélyen, a vezetőnek viszont sok mindenhez kell felületesen értenie.
Döntések és viták egy cégen belül
Előadásának egyik legérdekesebb része a vállalati döntéshozatalról szólt. Szerinte a végső üzleti döntés joga a vezetőé, de ehhez kötelesség is társul: meg kell hallgatnia és meg kell értenie a többieket.
„Meg kell győzni őket, hogy értem őket, majd arról, amit én szeretnék”- fogalmazott.
Egy saját példán – a szoftverük csomagolásának megtervezésén – keresztül mutatta be, hogy ez nem jelenti azt, hogy a főnök mindenáron keresztülviszi az akaratát. Ha a végrehajtás attól lesz jobb, hogy a munkatárs hisz a saját megoldásában, akkor érdemes az ő döntését elfogadni.
Bojár 25 éven át vezette a Graphisoftot, és elmondása szerint ez idő alatt mindössze két alkalommal ragaszkodott a saját elképzeléséhez. A vállalati kultúra kapcsán hangsúlyozta: a kritikát ösztönözni kell: „Mondjanak a kollégák ellent, azt kell értékelni, aki ellentmond.”
Felidézte azt is, hogy egy kollégáját éppen azért léptette elő, mert az komoly kritikát fogalmazott meg vele – vagyis a saját főnökével – szemben:
Az erős főnök bírja a kritikát, a gyenge fél tőle.
Szerinte az sem jó, ha a vezető minden hibát kijavít a beosztottai helyett, mert így nem alakul ki valódi felelősség.
Amikor a cég megnő
A vállalat növekedésével a vezetői szerep is változik. Bojár szerint körülbelül 50 munkatársnál jelennek meg a középvezetők, akik egyfajta „alkarmesterek”. A vezetőnek el kell fogadnia, hogy időnként más döntéseket hoznak, mint amilyeneket ő hozna: „Nem a saját klónjainkat kell keresni„- hangsúlyozta.
Egy cég életében nagyjából 300 főnél újabb fordulópont következik: a szervezet tehetetlensége megnő, és már nem lehet olyan gyorsan dönteni, mint egy kisebb vállalatnál. Ilyenkor a stabilitás fontosabbá válik.
Bojár szerint ekkor jött rá arra is, hogy a vállalat vezetésének következő szakaszára már más lehet a megfelelő ember, ezért felvett egy olyan vezetőt, aki már irányított nagyvállalatot. „Egy nagy cég nem vállalhat nagy kockázatot. Nagyon alaposan meg kell fontolni a döntéseket” – mondta.
Vezetők és elemzők
Előadásában arról is beszélt, hogy az elemző és a vezető két külön embertípus. Az elemző akkor boldog, ha megértette a világot, nem akkor, ha végrehajtotta a feladatot. A vezetőnél viszont nem feltétlenül az intelligencia a legfontosabb tulajdonság, sőt a túl sok gondolkodás néha hátrány lehet. „Azért vagy jó vezető, mert nem hagyod, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátásodat” – jegyezte meg humorosan.
Szerinte az igazi vezető képes hinni a lehetetlenben – és éppen ezért történhet meg az, ami korábban annak tűnt.
Az erő, hogy másokat erőssé tegyél – ez a főnök igazi dolga.
Az oktatás szerepe
Az előadás utáni beszélgetésben Bojár az oktatás jelentőségét is hangsúlyozta. Mint mondta, a Graphisoft sikere részben annak volt köszönhető, hogy korábban Magyarországon rendkívül magas színvonalú oktatás működött: „Régebben még létezett az országban magas szintű oktatás, Magyarország matematika-nagyhatalom volt.”
Úgy véli, a jövőben is sokat jelentene az országnak a magas szintű oktatás, és el kellene érni, hogy tanárnak lenni ismét megbecsült hivatás legyen. Mint mondta, „azok az országok, akik ezt felismerték, azok mentek előre.”
Szerinte ahhoz, hogy több sikeres magyar vállalat jöhessen létre, olyan országra van szükség, ahol érdemes maradni.
Ez egy olyan ország legyen, ahol érdemes maradni, ahonnan nem kell elmenni. Egy tisztességes ország, és egy nagyon magas szintű oktatási kultúra, hogy ne menjen el innen az elitünk.
Aki visszanézné a teljes előadást, itt megteheti:
Folytatódik a programsorozat
A Hódmezővásárhelyi Közéleti Akadémia programja a következő hetekben is folytatódik. Március 19-én Görbicz Tamás lelkész és blogger tart előadást arról, hogy politizálhatnak-e a hívő emberek. Április 7-én Kéri László politológus és Petschnig Mária Zita közgazdász beszélnek a felelős államférfiúi magatartásról, valamint elemzést adnak a magyar társadalom és az ország két választás közötti állapotáról. Májusban, a választások után Fleck Zoltán jogtudós lesz az akadémia vendége, aki a választások utáni helyzetet elemzi közjogi szempontból.