A körtvélyesi Tisza-holtág vízszintje olyan mértékben lecsökkent, hogy néhol már a meder is kilátszott. Megírtuk, hogy elindult a víz visszapótlása is az elmúlt napokban, ugyanakkor a Tisza alacsony vízállása miatt a szakemberek nem a legegyszerűbb módon juttatnak vizet a holtágba.
Az utóbbi időben drámai mértékben apadt a vízszint a körtvélyesi Tisza-holtágban, mostanra nagyjából egy méterrel marad el az üzemi vízszinttől, ez egyre komolyabb aggodalomra ad okot. A holtág egyes szakaszain már annyira alacsony a vízállás, hogy helyenként kilátszik a meder alja, ami nemcsak látványként szomorú, hanem az élővilág szempontjából is riasztó. A természetjárók már korábban észlelték, hogy gond lehet ebből.
Bodrogi Attila amatőr meteorológus rendszeresen járja a természetet, a Körtvélyesi-holtághoz is gyakran ellátogat. Második éve tapasztalja, hogy elmarad a zöldár, így a szeme láttára apadt a holtág vize is. Reméli, hogy hamarosan sikerül visszatölteni a holtágba a vizet, így ismét gyönyörködhetünk a természetben Körtvélyesnél is.

A holtág fontos része a helyi ökoszisztémának, menedéket nyújt a halaknak, vízimadaraknak és más élőlényeknek, éppen ezért sürgős beavatkozásra, a vízutánpótlás biztosítására volt szükség. Nyolcszázezer köbméter vizet fognak pótolni, naponta 10 ezer köbmétert szivattyúznak a mederbe. A Tisza alacsony vízállása miatt azonban nem lehetett közvetlenül a holtág mellől vizet szivattyúzni a folyóból, így a vízügyi igazgatóság végül egy másik módszer mellett döntött.
Borza Tibor, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta,
A holtág vízszintje jelenleg mintegy egy méterrel marad el az üzemi vízszinttől.
A tartósan száraz és meleg időjárás miatt az ökológiai károk elkerülése érdekében érkezett az igazgatóság felé jelzés, hogy mindenképpen szükséges a holtág vízpótlása. Az aszályvédelmi akciótervnek köszönhetően mintegy 800 ezer köbméter víz beadására nyílik lehetőség. Borza Tibor hozzáfűzte:
„Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Tiszából mobil szivattyúval fogjuk kiemelni a vizet és juttatjuk a holtágba csővezetéken keresztül, de a rendkívül alacsony vízállás miatt ez műszakilag nehezen lett volna megvalósítható. Ezért módosítottunk a koncepción, mégpedig a meglévő belvízrendszert hívtuk segítségül. A Lúdvári szivattyútelep egy kettős működésű szivattyútelep, nem csak a belvizet tudja a folyóba emelni, hanem száraz időszakban öntözővizet is lehet, vagy ökológiai vízpótlást is lehet végezni a mentett oldalra. Itt történik meg a vízkivétel a Tiszából.”
A vízutánpótlás a következő mintegy 6-7 kilométeres szakaszon érkezik a holtágba: Lúdvári Szivattyútelep- Sártó–Ökröstói csatorna – Pamuk éri csatorna – Kenyere-ér – Körtvélyesi szivattyútelep.

Megtudtuk, hogy a Kenyere-ér mintegy 940 méteres torkolati szakaszát a víz szabad áramlása érdekében meg kellett tisztítani a növényzettől. A tervek szerint augusztus 31-ig elérik a szükséges vízmennyiséget.
Más szakértők szerint az egyre gyakoribb aszályos időszakok, a csapadékeloszlás megváltozása, valamint a vízvisszatartás hiányos rendszere mind hozzájárulnak a hasonló jelenségekhez. Nem csak a természetvédelmi szervezetek sürgetik a holtágak és kisvízfolyások megőrzését, fenntartható kezelését és a vízkészletek hatékonyabb, takarékosabb felhasználását.
Balla Iván, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöke globális jelenségként jellemezte a helyzetet. Azt mondta, a vízgazdálkodás nem csak szakmai, hanem társadalmi kérdés is. Akkora érték lett a víz, hogy ma már önállóan a vízgazdálkodási szakma nem tudja megvalósítani a vízkérdést. Együtt kell működnie a lakosságnak,a gazdasági szereplőknek, az önkormányzatoknak és megfelelő kormányzati intézkedésekre is szükség van.
Össze kell fognunk.
Elmondta, hasznosnak tartja Aszályvédelmi Operatív Törzs megalakulását, de úgy gondolja, hogy az aszály ellen nem akkor kell védekezni, amikor az már bekövetkezett. Megelőző intézkedésekre van szükség, vízzel gazdálkodni pedig akkor lehet, amikor víz is van.
Balla Iván arról is beszélt, hogy szeretné, ha a ‘Vizet a tájba’ programot a lakosság is magáénak érezné. Azt mondta, örömteli hogy most feltöltik a körtvélyesi holtágat, szerinte ennek a jövőben rendszerszinten kellene működnie.
Tehát ha nem változtatunk időben a vízhasználati szokásainkon, úgy tűnik, hogy nem csak a természeti értékeinket, hanem a saját vízbiztonságunkat is veszélybe sodorhatjuk.