Porcher Áron közgazdász, befektetési szakember, a Tisza Párt fővárosi önkormányzati képviselője péntek délután tartott előadást Hódmezővásárhelyen, a helyi Ne féljetek! Tisza Sziget szervezésében. A rendezvény házigazdája ifj. Jovány Gyula volt.
Porcher Áron elmesélte, hogyan talált rá arra a közösségre, amelyet ma képvisel. Személyes történetén keresztül vezette be hallgatóságát: az előadás apropóját az előző napi ötödik házassági évfordulója adta, majd innen kanyarodott el kisfia születéséhez, ami 2023-ban jelentősen átrendezte életének prioritásait. Kiemelte: olyan országot szeretne építeni, ahol a fia egy élhető jövőben nőhet fel.
Elmondta, hogy újévi szokásként minden év végén ír magának egy levelet, amelyben megfogalmazza a következő évre szóló „fogadalmait”. 2023 végén úgy döntött, 2024-ben külföldön vállal majd munkát. Azonban februárban kitört a kegyelmi botrány, és megjelent a közéletben Magyar Péter, akinek közösségi tevékenységét kezdettől figyelemmel kísérte. Részt vett az influenszerek által szervezett tüntetésen is, ahol a gyermekvédelem hiányosságai kerültek előtérbe – ez friss apaként különösen elgondolkodtatta. Egyik korábbi évfolyamtársa, aki ekkor már a Tisza csapatát erősítette, a közösségi médiás aktivitása nyomán kereste meg. Politikai érdeklődése révén már korábban is kapcsolatba került politikusokkal, és egyre világosabbá vált számára: a gazdasági szférában kevés a valódi szakértő. Ezek az élmények indították el azon az úton, amelyen ma a Tisza közösségével együtt halad.
Aktivistaként kezdte, majd ő lett az országos kampány első szervezője. Részt vett 65 munkacsoport felállításában és a koordinációban. Gazdasági szakemberként piaci tapasztalatait a szakpolitikai munkába is beépíti.
A budapesti jelöltségi felkérést azért fogadta el, mert sokaktól hallotta, hogy támogatnák a Tiszát, de félnek kiállni mellette. Ő úgy érezte, nem engedheti meg magának, hogy féljen. Felmondott munkahelyén, és teljes energiájával a szakpolitikai munkába vetette magát.
Beszámolt arról, hogy mind a 65 munkacsoport munkáját követte, és mindenhol kritikus helyzetet tapasztalt. Úgy látja, óriási feladat az összes szakágazatot összehangolni, és minden területen egyszerre előrelépést elérni. A választásokig rengeteg munka vár még rájuk, de a neheze – szerinte – csak utána következik.
Képviselőként az első közgyűlési üléseken a csapat tudatosan háttérben maradt, mert előbb szakmai alapokon szerettek volna megerősödni. Úgy látja, a fővárosi közgyűlésnek van egy szakmai és egy „show” oldala is. Elmondta, hogy a képviselői csapatot olyan emberek alkotják, akik kölcsönösen tisztelik egymás tudását, és fokozatosan egyre jobban szerepelnek a „műsorban” is.
Sajnálattal említette, hogy nem valósult meg Orbán Viktor kötcsei javaslata a szakmai viták fontosságáról.
Porcher úgy véli, ha minden a terv szerint halad, 11 hónap múlva rendszerváltás következhet – az igazi munka viszont csak akkor kezdődik, és egy ciklus aligha lesz elegendő. „Ez egy tízéves kaland, mert egy nagyon mély lyukból kell majd kiásnunk magunkat” – fogalmazott. Hozzátette:
Bízom benne, hogy húsz év múlva büszkék leszünk magunkra, és az utódaink hálásak lesznek nekünk.
A rendezvény házigazdája, Jovány Gyula az önkormányzatiság jövőjéről kérdezte. Porcher szerint a Tisza célja egy sokkal kevésbé centralizált, önmeghatározó rendszer kiépítése. Kiemelte: alapelv, hogy soha többé ne fordulhasson elő politikai alapú forráselosztás, vagyis egy közösség ne csak akkor kapjon támogatást, ha teljesen kiszolgáltatja magát. A helyi szolgáltatásokról szerinte a közösségeknek maguknak kell dönteniük – ha például egy önkormányzat iskolát vagy kórházat szeretne működtetni, legyen erre lehetősége, de ha nem tudja vállalni, akkor az állam lépjen be helyette.
A gazdaság kapcsán elmondta: egy felelős kormány csak akkor képes garantálni népe jólétét, ha stabil forrásokkal rendelkezik. Jelenleg az értéklánc jelentős része külföldön van – ezt haza kell hozni, és a hozzáadott értéket helyben kell előállítani.
Az euró bevezetéséről kapott kérdésre válaszolva Montenegró példáját említette, ahol az ország nem tagja az eurózónának, mégis az eurót használják – ez is jól mutatja, milyen fontos a pontos informáltság. Magyarországon sokszor torzulnak az információk, így nem alakul ki reális kép a gazdasági helyzetről. Szerinte ráadásul a társadalom mentális és szociális állapotát sem mérik fel megfelelően, pedig ezek döntő tényezők a közéleti részvétel szempontjából.
Úgy véli, ma a monetáris politika sokszor inkább a kormányzati hűséghez igazodik, mint a gazdasági racionalitáshoz. Például a jegybank egyes lépései nem a piac működését követik, hanem politikai célokat szolgálnak – ez hosszú távon aláássa az ország pénzügyi stabilitását. A mesterséges árbeavatkozások – mint az ársapkák vagy a rezsicsökkentés – rövid távon népszerűek, de torzítják a piacot, rombolják a minőséget, és rejtett költségeket eredményeznek. Kiemelte: „A piac önszabályozó, és ha túl sok mesterséges beavatkozás történik, a rendszer másutt fog szétesni”.
Személyes hátteréről elmondta, hogy fideszes, konzervatív, jobboldali családból származik, ahol gyerekként azt tanulta: lopni és hazudni bűn. Szülei aktívan részt vettek a 2006-os kormányellenes tüntetéseken, ő maga telefonon keresztül követte az eseményeket otthonról. Családja úgy érezte, 2010 kormányváltása az ő szerepvállalásuknak is köszönhető volt.
Mára azonban jelentős romlást lát a közbeszéd színvonalában. Úgy fogalmazott: a politikai párbeszéd futballszurkolói szintre süllyedt. Amikor „a saját csapat” hibázik, az elfogadható, de az „ellenfélé” nem – ez a kettős mérce szerinte rendkívül káros, és családi beszélgetésekben is gyakran előkerül. Úgy látja, a jelenlegi kormány politikája személyekhez, nem pedig elvekhez vagy szakmai érvekhez kötött, így a viták gyorsan érzelmi síkra terelődnek.
Kiemelte: a valódi politikai párbeszédhez idő és sok beszélgetés szükséges. Egyetlen vita nem változtat meg senkit, de meg lehet mutatni, hogy létezik egy másik, emberibb, szakmaibb és kiszámíthatóbb Magyarország. Példaként említette, hogy jelenleg 650 ezer nyugdíjas él 165 ezer forint alatti havi jövedelemből – ez nem lehet elfogadható. Közgazdászként rámutatott: ezek nemcsak egyéni tragédiák, hanem rendszerszintű problémák.
Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a monetáris és fiskális politika nincs összhangban, és a kormány nem beszél őszintén az államháztartás helyzetéről – miközben olyan döntéseket hoz, amelyek tovább rontják az egyensúlyt.
Az élelmiszer-infláció kapcsán elmondta: nem kizárólag a globális hatások tehetők felelőssé, hanem a magyar agrárpolitika gyengesége is. Az ország túlságosan importfüggő, és az öntözés megoldatlansága is komoly gond – sok gazda egyszerűen nem tudja biztosítani a szükséges vízellátást. Pedig a hazai mezőgazdaság kapacitása elvileg akár 40 millió ember ellátására is elegendő lehetne, mégis bizonytalan az ország élelmiszer-ellátása.
Az állattenyésztés fejlesztését kiemelten fontosnak tartja: ez nemcsak az élelmezésre, hanem az energia- és talajgazdálkodásra is pozitív hatással van. A biomassza hasznosításával például csökkenthető az energiaimport-függőség, miközben javulhat a termőföldek állapota is.
A vízgazdálkodást horizontális kérdésként kezelte, amely minden szakpolitikát érint. Jelenleg az ivóvíz 30%-a elfolyik az elöregedett csatornahálózat miatt – ez nem csupán pazarlás, hanem komoly infrastruktúra-válság.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kiemelte: ebben a formában fenntarthatatlan. Budapesti önkormányzati munkájuk során javaslatot tettek arra, hogy a helyhatóságok a többletbevételeiket felújításokra fordíthassák. A cél nem a támogatások megszüntetése, hanem azok célzottabbá és fenntarthatóbbá tétele. Hozzátette: gyakori vád, hogy el akarják törölni a rezsicsökkentést, pedig ők csupán stabilabb, hosszú távon működő megoldásokat keresnek. Példaként említette Csehországot, ahol úgy változtatták meg az energiaszabályozást, hogy közben megmaradt az átláthatóság és a kiszámíthatóság – a szolgáltatók nem mentek csődbe, és az emberek tudják, mire számíthatnak.
Porcher Áron felhívta a közönség figyelmét közösségi oldalára, ahol rendszeresen tesz közzé szakpolitikai kérdésekről gondolatokat.
A rendezvény az első nyilvános eseménye volt a vásárhelyi Ne féljetek! Tisza Szigetnek.