Egész életét meghatározta a téglából való építkezés szeretete Borsos Józsefnek, aki a tabáni és a susáni templom megtervezésével itt hagyta kézjegyét Hódmezővásárhelyen, noha később Debrecenben futott be nagy karriert. Az építész 150 évvel ezelőtt született a városban, ezért került be az önkormányzat által elindított Élő Vásárhelyi Emlékezet című előadássorozatba, hogy alakja ne merüljön feledésbe.
Hogy a Balassa, vagy a Kazinczy utcában állt-e szülői háza, ma már kérdéses, de az bizonyos, hogy Borsos József 1875. március 18-án, tősgyökeres vásárhelyi család gyermekeként látta meg a napvilágot. Gyöngyösi Ferenc alpolgármester hangsúlyozta: „Borsos József 150 évvel ezelőtt itt született Vásárhelyen. Elég csak két templomát említeni, a tabáni és a susáni templomokat, és akkor a vásárhelyiek tudják, kiről van szó. Nagyon jelentős építészről beszélünk, aki 33 éves korában elszármazott Vásárhelyről Debrecenbe, ahol olyan ikonikus ember volt az építészetben, hogy még teret is elneveztek róla.”
Borsos eredetileg festőművésznek készült, de édesapja nem támogatta terveit, így tanárai biztatására építész lett. Pályáját a Városháza műszaki ügyosztályán kezdte. Egész életében az újítás hajtotta, célja a magyar építészet megteremtése volt. A történeti stílusok közül a gótikában találta meg a kapaszkodót, de a szecesszióban is lehetőséget látott, amelyről még Vásárhelyen is tartott előadást.
Rácz Zoltán debreceni építész kiemelte: „Van egy sajátos kötődése Hódmezővásárhelyhez, ami egész életén végigkísérte. Ez pedig a téglaépítészet. A vásárhelyieknek biztosan nem titok, hogy itt a téglaépítészet nagyon erőteljesen megjelent. Debrecenben azonban nem volt ilyen, Borsos hozta Debrecenbe Vásárhelyről.” Borsos nemcsak alkalmazta, de ellenőrizte is a helyi téglagyártást, szívügyének tekintve a minőség fenntartását.
A vásárhelyi téglagyártás hagyományait szeretné újraéleszteni Szemerey Márta építészmérnök, urbanista, aki nagy tisztelője a néhai építésznek. „Számomra az ő személyisége, a meghatározó épületeivel, a városra tett kézjegye olyan mértékű, hogy feltétlen megérdemli az életrajzi filmet, úgy gondolom” – mondta.
Borsos József a művészet pártolója is volt, tagja lett a Tornyai János vezette Vásárhelyi Művésztelepnek. Az ő kezdeményezésére készítette el Pásztor János a Korsós lány szobrát, amelynek története a róla készülő játékfilmben is helyet kap. Az egész estés filmet decemberben mutatják be Debrecenben, és az ígéretek szerint hamarosan Hódmezővásárhelyen is látható lesz.