Hiába esett az eső, és volt némi hó is, mégis száraz a föld Vásárhely határában, ahol a porba vetnek, ráadásul szántás nélkül művelik a földet a Hódagro Zrt. munkatársai.
– Rendkívül kevés a csapadék az utóbbi években. Sokan azt mondják, hogy 2022 volt a legnagyobb szárazság éve, de nálunk ez nem teljesen igaz, mert 2022-ben 413 mm csapadék hullott, 2024-ben szintén 410 mm, míg 2025-ben már csak 311 mm csapadék esett, ami közel 25%-os csökkenést jelent – vázolta a csöppet sem rózsás, vízhiányos helyzetet Szabó Lajos, a Hódagro Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: – Az idei évet sokan csapadékosnak gondolják, mert volt némi hó, de ez tévedés: eddig összesen mindössze 110 mm csapadék hullott. Mivel ősszel sem volt elegendő csapadék, a talaj nem tudott feltöltődni, így ez a mennyiség gyakorlatilag elveszett.
A gyakorlatban is jól látszik a rendkívüli szárazság: hatalmas repedések vannak a földeken, amelyek az egész határban végighúzódnak. Ez egyértelműen mutatja, mennyire súlyos a helyzet. A tejelő teheneket tartó Hódagro Zrt. állatállományának takarmányellátása is nehézségekbe ütközik. Bár különböző megoldásokkal próbálják kezelni a helyzetet, hosszú ideje nem volt példa ilyen mértékű, elhúzódó szárazságra.
– Sajnos az ország egyik legszárazabb térségében élünk: a Csongrád–Csanád vármegyei térségben, Békés vármegye egy részén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes területein. Erről a vidékről országosan viszonylag kevesebb szó esik, pedig kiemelten fontos mezőgazdasági területről van szó. Kutatások szerint, ha az éves csapadékmennyiség tartósan 250 mm körül vagy az alá csökken, akkor a magyar mezőgazdasági termelés akár 45%-a is kieshet. Éppen ezért ezt a problémát sokkal nagyobb súllyal kell kezelni, hiszen nemcsak helyi, hanem országos jelentőségű kérdésről van szó – mondta.
Az egyik szikáncsi táblában most vetik a repcét, míg a másikon már betakarították a tritikálét. Most pedig szántás helyett csak a föld legfelső rétegét lazítják fel, mert a szántás miatt a szél, illetve a váratlanul jött nagy meleg teljesen kiszárítaná a talajt. A vízhiánynak pedig máris súlyos következményei vannak.
– A mostani betakarítás szenázsolással történik. Lekaszáljuk a növényt, majd rendbe sodorjuk, ezt követően pedig egy Jaguar, illetve Claas Jaguar típusú gép – rendfelszedő adapterrel – felrakja a pótkocsira. Az így betakarított anyagot silótárolóba hordjuk, ahol betapossuk, majd takarmányozásra használjuk fel – vázolta a most folyó munka egyik részét Fürsztner Balázs agronómus, a növénytermesztési ágazat vezetője. Azt is elmondta, hogy a talajművelés egy Fordis nevű géppel történik. – Ezzel sekély művelést végzünk, mivel a vetés most zajlik egy másik területen. A cél az, hogy megkönnyítsük a vetést, illetve a vetőárkokat is megfelelően le tudjuk zárni. Ennek érdekében a talaj felső rétegét kissé megmozgatjuk, hogy megfelelő magágyat biztosítsunk. A termesztett növény másodvetésű silócirok, illetve bizonyos esetekben kukorica. Inkább azokon a területeken vetjük, ahol az öntözés korlátozott, mert a cirok jobban tűri a szárazságot. Elméletben tehát szárazságtűrőbb növényről van szó, és bízunk benne, hogy ezt a gyakorlatban is igazolja – tette hozzá.
A másik táblában elvetett napraforgó magjainak csak mintegy egyötöde kelt ki, az is kisebb, mint kellene.
– Látható, hogy az április 10-i vetés a talajnedvesség hiányában nem képes kikelni. Rengeteg olyan magot találtunk, amely még meg sem indult, nem csírázik. Korai vetés is történt március végén, amikor a talajnedvesség még megfelelő volt, a talajhőmérséklet viszont kevésbé. Az áprilisi vetéseknél ezzel szemben a talajhőmérséklet már megfelelő volt, azonban a magas hőmérsékletű, száraz időjárás miatt a talajnedvesség gyorsan elveszett. Így a problémák nagy része a nedvességhiányra vezethető vissza. A téli csapadékból a növény eddig tudott fejlődni, ezt tudta hasznosítani. A másik jelentős problémát a tartósan száraz, csapadékmentes időjárás, valamint a rendkívül erős kártevőnyomás jelenti. Ilyen kártevők például a pattanóbogarak lárvái (drótférgek), a földben imágó alakban áttelelő sároshátú bogár, a csócsároló vagy a kukoricabarkó. Ezek korábban nem okoztak ekkora mértékű károkat. A kártevőnyomás csökkentésére az egyik leghatékonyabb módszer a talaj forgatása lenne, azonban ilyen száraz időjárási körülmények között ez nem javasolt. További kulcsfontosságú kérdés a heterogén kelés miatt a gyomirtás. Ezek a kártevők – különösen az imágók – tavasszal először az egyszikű kultúrnövényeken és a gyomokon károsítanak, majd később áttérnek a napraforgóra és a kukoricára. A heterogén kelés miatt azonban a gyomirtás nehezebben kivitelezhető, ami tovább növeli a kártevőnyomást – vázolta a csöppet sem egyszerű helyzetet Balotai Balázs agronómus. – Egy kiadós eső jelentős mértékben javíthatna a helyzeten ezen a táblán. Sajnos a területünk mintegy felét – körülbelül 160 hektárt – már fel kellett szántani és újra kellett vetni. Ezt főként a szárazság, valamint az ebből adódó heterogén kelés és kártevőproblémák indokolták.
Ezen a táblán a tőszám jelenleg becslések szerint az optimális érték körülbelül egyötöde. A fennmaradó magok egy része még a talajban van, vagy később fog kikelni. A helyzeten egy kiadós csapadék még sokat segíthetne, ugyanakkor komoly problémát jelent, hogy a napraforgó-terület jelentős részét már újra kellett vetni.
