Szakmai állásfoglalást adott ki csütörtök délelőtt a Magyar Kriminológiai Társaság a Szőlő utcai botrány, illetve az azzal kapcsolatban a kormányzati kommunikációban és propagandamédiában zajló újraértelmezési törekvések kapcsán.
Mindennek követlen előzménye, hogy szerdán Gulyás Gergely a Kormányinfón jelentette be, hogy a rendőrség felügyelete alá kerülnek a nevelőintézetek. A kormány és médiafelüleleti ezzel együtt hozzáláttak a témakör átkeretezéséhez, vagyis elkezdték azt a nézőpontot sulykolni, miszerint a Szőlő utcai intézet egy kvázi börtön, ahol veszélyes fogvatartottak vannak, így igyekezve minden empátiát kivonni a történetből.
Az elmúlt napok fejleményeire reagált a Kriminológiai Társaság állásfoglalása, amelynek teljes változatát itt olvashatják el):
- A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés-büntetést hajtanak végre, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer részei, az ott élő növendékek javítóintézeti nevelését és gondozását hivatottak biztosítani. Ez egy olyan szakmai munka, amely elengedhetetlen a fiatalkorúak szükségleteik szerinti felzárkóztatásához és társadalmi beilleszkedéséhez.
- A Szőlő utcai javítóintézetben nem elítéltek, hanem letartóztatásukat töltők vannak fogvatartásban, akiket megillet az ártatlanság vélelme. A fogvatartásuk célja – emberi méltóságuk megőrzése mellett –, hogy biztosítsák a jelenlétüket egy még folyamatban lévő büntetőeljárásban.
- A javítóintézetben nem lehet a rendőri jelenlét és a büntetés-végrehajtási logika szerinti működés hosszú távú megoldás. Egy jogállamban több száz gyermek sorsát érintő ilyen horderejű kérdésben veszélyhelyzeti kormányrendelettel való beavatkozás nem elfogadható.
- A büntetés-végrehajtás zárt, hierarchikus, büntetés-szemléletű szervezet; működési logikája nem összeegyeztethető a gyermekek mindenek felett álló érdekét figyelembe vevő, nevelő célzatú intézményi szellemiséggel. Szakmai alapvetés, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak elsősorban gyerekek, akiknek nevelésre, támogatásra van szükségük.
- Nemzetközi példák azt mutatják: a bűnelkövető gyerekeket leghatékonyabban nem a rendészeti igazgatás alá rendelt, hanem a gyerekek nevelési, fejlődési szükségleteihez értő, ezeket a célokat megfelelő szakértelemmel elérni képes rendszerek működtetik.
- A jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozott megoldásokra van szükség, ehhez el kellene végezni egy, az intézményrendszer működési nehézségeit és hiányosságait feltáró komplex vizsgálatot.
- Az empirikus tapasztalatok és kutatások is igazolják, hogy a zárt intézetekben megvalósuló abúzus megelőzésének az intézettől független, külső kontroll az egyik leghatásosabb eszköze. Támogatjuk a Gyermekjogi Civil Koalíció által felvetett, önálló Gyermekvédelmi Ombudsman létrehozásának kezdeményezését.
- A hatékony intézményi működés alapfeltétele a megfelelő számú, képzett gyermekvédelmi szakember – különösen pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok – alkalmazása, akik méltó munkafeltételek és versenyképes bérezés mellett képesek ellátni feladataikat.
- A független kutatóintézetek, egyetemek kutatásai hozzájárulhatnak a rendszerszintű intézményi problémák feltárásához és megoldásához, így haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy a kutatók folytathassák a zárt intézetekkel kapcsolatos kutatásaikat.
- Most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítanunk társadalmi szinten, nem a konfliktus fokozására.
A Magyar Kriminológiai Társaság a kriminológia és a büntető jogpolitika elméleti és gyakorlati kérdései iránt érdeklődő szakemberek társadalmi egyesülése, tagjai között ügyvédek, ügyészek, bírák, pártfogó felügyelők, joghallgatók mellett a bűnügyi tudományok elméleti képviselői is jelen vannak.