Közel 65 milliárd forint forrást biztosítottak többek között közvéleménykutatásokra, pénzügyi tanácsadásra, döntés előkészítést megalapozó tanulmányok készítésére és médiafigyelésre a korábbi Orbán-kormányok által 2014 és 2022 közötti titkosított kormányhatározatok, amelyeket szerdán hozott nyilvánosságra a Tisza-kormány.
A kormany.hu oldalon az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok közül 13-at tettek közzé. A kormányzati kommunikáció közlése szerint a most nyilvánosságra hozott „első csomag” a Századvéggel foglalkozik, és azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett a szervezethez közpénz.
Az MTI kigyűjtése szerint a legkorábbi határozat 2014. májusi, és azt követően született, hogy 2014 januárjában Moszkvában Orbán Viktor akkori miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében kormányközi megállapodást írták alá a felek képviselői a paksi bővítésről. A határozatban arról döntött a kormány, hogy 3,16 milliárd forint többlettforrást ad a paksi új atomerőművi blokkok megvalósításához szükséges pénzügyi és jogi tanácsadási szolgáltatásokra, valamint Magyarország pénzügyi és gazdasági megítélésének javításával kapcsolatos tanácsadásra és a határon túli magyarság társadalmi körülményeit vizsgáló kutatásokra. A határozat végrehajtásáért Lázár János, akkori Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter volt a felelős, és eredetileg 2043 végéig titkosították. A minősítésért Lázár János volt felelős.
Egy 2015. márciusi dokumentumban kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítésre adtak 3,7 milliárd forintot. Több mint 1,3 milliárd forintot biztosított az Orbán-kormány közvélemény-kutatásra és gazdasági konjunktúra mutató-rendszerre egy 2019. áprilisi határozatban, a 2019 május végén tartott európai parlamenti választások előtt. Ebben a dokumentumban a teljes felnőtt magyar lakosság véleményének megismerését tűzték ki célul olyan témákban, mint a család, a munka, a közlekedés, az egészség vagy a napi megélhetési problémák.
A legnagyobb összeg 12,2 milliárd forint egy 2019-es, 9 évre titkosított kormányhatározatban szerepel, ebből a pénzből a 2020-22 közötti időszakra biztosítottak forrást a belföldi és európai uniós, valamint a környező országok lakossága véleményének megismerését célzó közvélemény-kutatásokra, tanulmánykészítésre. Ehhez a következő évben még 750 millió forintos többletforrást adtak, majd 2021-ben újabb 2,1 milliárd forintot.
A dokumentumok szerint 2022 augusztusában két kormányhatározatban szintén jelentős összegekről döntött az akkori Orbán-kormány: 9,6 milliárd forintot biztosítottak a kormányzati külpolitikai döntések megalapozásához az EU-ra és a Nyugat-Balkánra is kiterjedő közvéleménykutatási feladatokra, illetve 7 milliárd forintot különítettek el az európai országokban is végzendő médiakutatási, – elemzési feladatokra.