Ma ünnepli 80. születésnapját Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező.
Az író 1946. január 25-én Vetró Géza néven született Budapesten. Hatéves koráig anyai nagyszülei, Bereményi Sándor és Róza nevelték a Teleki téren található lakásban. Ekkor édesanyja újból férjhez ment egy erdélyi szász sebészhez, dr. Rózner Istvánhoz, aki a nevelőapja lett. Ekkor Rózner Géza lett a fiú neve, egészen 24 éves koráig, amikor is első novelláskötetének kiadásakor anyai nagyapja után a Bereményi nevet vette fel.
Három különböző középiskolába járt, mire letette az érettségit, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karának olasz–magyar szakán diplomázott 1970-ben. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistájaként, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturgként dolgozott, majd 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású.
A svéd király című novelláskötete 1970-ben jelent meg, Legendárium című első regénye pedig 1978-ban (mindkettő a Magvető Kiadó gondozásában). Ebben az évtizedben több drámát is írt (Kutyák, Légköbméter, Halmi vagy a tékozló fiú). Első saját rendezése az 1985-ös A tanítványok című film volt, az igazi elismertséget azonban az 1988-as Eldorádó hozta meg számára. Ennek nemcsak forgatókönyvírója, hanem rendezője is volt, amelyért több elismerésben (Balázs Béla-díj, Magyar Filmkritikusok Díja; Felix-díj – legjobb rendező, Magyar Filmszemle fődíja) részesült. Emellett az 1982-es Megáll az idő című kultfilm forgatókönyvírója, a 2002-es A Hídember című Széchenyi-film író-rendezője, a 2006-os Szabadság, szerelem, a 2023-as (majdnem Oscar-jelölt) Kojot négy lelke című animációs film írója, illetve a Móricz Zsigmond regényéből készült, 2023-ban bemutatott Tündérkert – Kísértések kora című minisorozatban is dolgozott. 2001-ben Mácsai Pállal közösen állították össze Örkény István írásai alapján az Azt meséld el, Pista! című monoelőadást. 2020-ban jelent meg önéletrajzi regénye Magyar Copperfield címmel.
Az 1970-es évek elejétől Cseh Tamás állandó alkotótársa volt, mintegy 1300 dalt írtak közösen, amelyek ma is komoly kultuszban élnek. A dalszövegek egy része gyűjteményes formában, több kötetben is megjelent (Dalok, A Kelet–Nyugati pályaudvar, Telihold dalai). Emellett írt dalszöveget Udvaros Dorottyának, Básti Julinak, Cserhalmi Györgynek, Für Anikónak, Gerendás Péternek, a 30Y-nak, Presser Gábornak és Hernádi Juditnak, és a Halott Pénzből ismert Járai Márknak is. 2022-ben Bereményi kalapja címmel a Balázs Béla-díjas Papp Gábor Zsigmond készített kreatív dokumentumfilmet Bereményi Gézáról.
Színházi szerzőként is jelentős életművet rakott össze: 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendezett Schwajda Györggyel, majd 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti vezetője volt, a színház 2006-ban örökös tagjává is választotta. 2012-2017 között pedig a fővárosi Thália Színház főigazgatója volt.
Kitüntetéseit felsorolni örökké tartana, úgyhogy ezt most megspóroljuk, de minekutána az egyik példaképemnek tartom Bereményi Gézát, így – a megszokottól eltérően, személyesebb hangot megütve – a magam szerény keretei között kívánok neki minden jót, és áldott születésnapot.