A Transparency International szerint Jellinek Dániel, Mészáros Lőrinc, Fenyvesi Péter, Tiborcz István, valamint a Herdon-csoport érdekeltségeihez köthető összefonódások is feltárhatók a Baross Gábor Tőkeprogram öt vizsgált magántőkealapjánál. A szervezet emiatt feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett 281 milliárd forintnyi állami befektetés miatt – közölték csütörtökön az MTI-vel.
A Transparency International Magyarország a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumait vizsgálta. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest a program két legutóbbi szakaszában mintegy 388 milliárd forintnyi tőkebefektetést vállalt 11 tőkealapban, amelyek közül a szervezet öt magántőkealap dokumentumait elemezte.
Transparency International Magyarország szerint rendszerszintű hiányosságokat találtak a kockázatkezelésben, kétséges megalapozottságú piaci teszteket, fel nem tárt összeférhetetlenségeket, valamint 281 milliárd forintnyi állami forrást, amelynek sorsa évekig nyomon követhetetlen maradhat. A szervezet emlékeztetett arra, hogy a 2023-ban elindított, 600 milliárd forintos Baross Gábor Tőkeprogram első pillére nyílt pályázaton valósult meg, a Zöld Alapok Tőkeprogram és a Gazdaságélénkítési pillér esetében azonban nem volt nyilvános pályáztatás. Több esetben sem a kedvezményezett alapkezelők neve, sem a befektetések összege nem jelent meg a programot koordináló Nemzeti Tőkeholding, az MFB Zrt. és az MFB Invest kommunikációjában.
A vizsgálat az Andezit, a Trustify Impact I., a CLM Future, az MBH és a XANGA RED Magántőkealapokra terjedt ki. Ez az öt alap összesen 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalást jelent.
A Transparency International szerint valamennyi vizsgált alapnál ugyanaz a minta figyelhető meg: magánkézben lévő alapkezelő és korábban ismeretlen társbefektető mellett az állam jellemzően 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ugyanakkor sok esetben csupán 20–50 százalékos szavazati jog illeti meg, így többségi tulajdonosként is kisebbségbe kerül.
A szervezet szerint egyik vizsgált alapnál sem volt dokumentumokkal igazolható, a törvény által megkövetelt, független kockázatkezelési vizsgálat. A XANGA RED Magántőkealapnál az előterjesztés szövege szó szerint megegyezett a kockázatkezelői véleménnyel, míg az MBH Magántőkealap esetében az Aqua Lorenzo Kft. már a befektetés előtt is több milliárd forintos veszteséget termelt, ennek ellenére az állami tőke a program során a háromszorosára nőtt.
A jelentés szerint az úgynevezett MEIP-tesztek több esetben kritika nélkül vették át a kérelmezők optimista pénzügyi terveit. Az MBH Magántőkealapnál például a korábbi befektetések 4,3, az újak pedig 15,65 százalékos elvárt hozammal szerepelnek, a különbség indoklása nélkül.
A dokumentumok alapján a szervezet azonosította a korábban ismeretlen társbefektetőket is, és azt állítja, hogy mind az öt alapnál kimutatható valamilyen tulajdonosi összefonódás az alapkezelő, a társbefektető vagy a céltársaságok között. Példaként említették, hogy a CLM Future Magántőkealap esetében Jellinek Dániel, majd később a svájci Largus Holding AG érdekköre jelent meg, az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, a Trustify Impact I. Magántőkealapnál Fenyvesi Péter, az Andezit Magántőkealapnál pedig Tiborcz István tulajdonosi köre jelenik meg. A XANGA RED Magántőkealapnál az alapkezelő Herdon-csoport és a társbefektető XID Zrt. közötti összefonódást az előterjesztés is rögzíti.
A Transparency International szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés gyanúját, mert álláspontjuk szerint az MFB és az MFB Invest megsérthette a gondos vagyonkezelés követelményeit. A szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy az esetleges vagyoni hátrány pontos mértéke a többnyire 15 éves futamidő miatt várhatóan csak az alapok lezárásakor lesz megállapítható.