Több mint egymilliárd eurót (kb. 415 milliárd forintot) veszített el az új év kezdetével Magyarország három uniós támogatású programból, írja a Telex. 2025 elején is jelentős EU-s forrásokat veszített el az ország.
A mostani pénzvesztés, a tavalyihoz hasonlóan a feltételességi jogállamisági eljáráshoz köthetőek. 2022-ben indult, amikor a tagállamok 6,3 milliárd eurót zároltak Magyarország elől három uniós programból, amelyet az akkori lengyel vezetésen kívül az összes ország megszavazott.
A 2021–2027-es uniós költségvetésből zárolt összegnek így a 2022-es, nagyjából időarányos része vált elérhetetlenné 2024 és 2025 végével. Előbbi 1,04, utóbbi 1,08 milliárd euró volt az Európai Bizottságnak a Telex részére, még októberben megküldött válasza alapján.
A portál azt is írja, hogy Magyarország a forrásokat a környezeti és energiahatékonysági, az integrált közlekedésfejlesztési, valamint a terület- és településfejlesztési programokból veszítette el részben.
A Bizottság 2022 áprilisában az uniós költségvetést szerette volna megvédeni a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szemben. Ennek alapján a következőket sérelmezték illetve szerették volna kiküszöbölni, amelyekre ráadásul a magyar kormány nyújtott be javaslatot:
- Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése
- A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése
De nem tetszett az uniónak a a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) összetétele, átláthatatlansága sem, illetve hogy összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók. Ilyenek a modellváltó egyetemek, az MCC bécsi egyetemet szerző alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány. Ezt a helyzetet sem kezelte megfelelően a magyar állam.
A magyar kormány a hírek szerint 2023-ban jól haladt a vállalásokkal, amit méltányoltak az unióban is. Ám a hírek szerint valamikor 2023 és 2024 fordulója körül valami eltört a kormány és az Európai Bizottság között. A kommunikációban mindkét oldalról a politikai akarat hiányát emlegetik, a másik oldal felől. A Bizottság ezért nem javasolta a feltételességi eljárás megszüntetését.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter 2024 januárjában jelentette be, hogy a 17 feltétel közül az egyiknél, a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál megrekedtek a tárgyalások. Bóka János EU-ügyi miniszter azonban keményebb fokozatra kapcsolt, mármint kommunikációban, és azt mondta, a problémák már nem jogi vagy technikai, hanem politikai jellegűek.
A kormány menet közben vitatja, hogy bármilyen forrás véglegesen elveszett volna, legalábbis ennek csűrés-csavarása megy, ismét csak kommunikációs szinten.
Bárhogy is legyen a helyzet, a Telex arról írt már korábban is, hogy a helyzet ,,orvoslására” Bóka János a 2028-ban induló hétéves költségvetéssel ,,zsarolna”. Persze 2027 közepéig 2026 végén is beleszaladna az ország és a kormány egy kétéves szabályba, ami a 10,4 milliárd eurós (kb. 4000 milliárd forint) helyreállítási alap elvesztését jelenthetné, itt ugyanis 2026 szeptemberére azokat az elvárásokat is teljesíteni kell, amelyek a feltételességi eljárás részei.
Mindenesetre a kormány még mindig meg van győződve róla, hogy ezeket a pénzeket – amelyek a mostani hétéves költségvetési ciklusban ott vannak – tárgyalásokkal vissza tudják hozni.