Utoljára vizsgáztak a már „megszokott” módon a diákok a 2023-as tavaszi érettségi szezonban, 2024-től pedig a felvételivel együtt teljesen átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, de változnak a természettudományos tárgyak vizsgái is.
Az Eduline gyűjtése szerint magyar nyelv és irodalomból 2024-től a szövegértési feladatsor nyelvtani feladatokkal fog kiegészülni, míg a gyakorlati szövegalkotást és az érvelés eltűnik a vizsgáról, helyette egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük a diákoknak. A szóbeli tételsorába a hat új kötelező életműtétel mellé (Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila) további négy személy kerül; Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Vörösmarty Mihály és Herczeg Ferenc – utóbbinak a nevét a diákok egyelőre alig ismerik.
Míg korábban a jó helyesírásért és a megfelelő külalakért a vizsgázók extra pontokat kaptak, addig 2024-től a hibák pontvesztéssel járnak majd.
2024-től a történelemérettségi is változik, melynek nem a szerkezetét, hanem a témaköreit szabták át a 2020-as Nemzeti Alaptantervben, szintén inkább a lexikális tudásra építkezve.
Más lesz a természettudományos tárgyak érettségi vizsgája is, ahol a már megszokott vizsgafolyamat helyett a tervek szerint a vizsgázók választhatják, hogy egy saját kutatás, projektmunka alapján fogják értékelni őket – ennek témáját a diákok már a tanév közben kiválaszthatják.
A változás elsősorban a biológiát, a földrajzot, a kémiát és a fizikát érinti, de változni fog az informatika – vagyis már digitális kultúra – érettségi is, melynek feladatsora új témákkal fog kiegészülni a következő évben.
2024-től olyan tárgyakból is érettségizhetnek majd a diákok, amilyenek alig néhány évvel ezelőtt még nem léteztek, ilyen például a fenntarthatóság nevű tanegység.