Csak politikai oka lehet annak, hogy Hódmezővásárhely egyedüli megyei jogú város és a vármegyénkben is az egyetlen település, amely nem kapott rezsitámogatást a kormánytól.
A kormány kommunikációja meglehetősen ellentmondásos, hiszen mondták már azt, hogy az önkormányzatok által készített menedzsmentterv alapján döntöttek a támogatások mértékéről, az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele mellett. Ha ez így lenne, Hódmezővásárhely egészen biztosan kapott volna támogatást, hiszen az iparűzési adóerő-képessége a városnak alacsony, a harmadik legszegényebb megyei jogú város. A menedzsmentterv mintegy egy milliárd energiaköltség-növekményt vetít előre, az amúgy is nagyon feszes költségvetésből mintegy 300-400 millió forintos megtakarítást jelez. Az energiatakarékossági tervet amúgy a közgyűlés is elfogadta, ahol a Fidesz-frakció részéről túl sok használható javaslat nem született.
A kormány azt is kommunikálta, hogy csak azok a települések kaptak támogatást, akik a minisztérium személyes elbeszélgetésére a meghívást elfogadták. Ám a minisztérium meghívásának Márki-Zay Péter eleget tett, Vásárhelyet a polgármester, kabinetvezetője és a város közgazdasági irodájának vezetője képviselte október 20-án a Balla György kormánybiztossal való megbeszélésen, tehát ez sem lehet indok a támogatás megvonására.
Többen is, többek között Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Fidesz–KDNP-s polgármestere is azt nyilatkozta, hogy nem politikai alapon osztották a pénzt, hiszen Szeged, Miskolc és Pécs is kapott támogatást. Azt azonban, senki nem tette hozzá, hogy ezen települések polgármesterei nem folytatnak harcosan nyílt ellenzéki politizálást, mint Hódmezővásárhely, Kazincbarcika vagy Ferencváros polgármesterei. Ez utóbbi települések/kerületek nem kaptak ugyanis egy fillért sem.
Márki-Zay Péter polgármester egyértelműen politikai indokokat tart az összegek megvonása mögött. Ezt egyik facebook-posztjában részletesen kifejti:
MIKÖZBEN AZ ÁRAK NŐNEK, A KORMÁNY NEM AD, HANEM ELVESZ
Az európai, demokratikus államokban az önkormányzatok feladataik ellátásához és fejlesztéseikhez megfelelő saját bevételekkel rendelkeznek – nálunk ezt kormányaink sorra elvették, központosították, állami alamizsnára cserélték. Az európai, demokratikus államokban a települések nem párthovatartozásuk szerint, hanem lakosságszámuk és gazdasági helyzetük alapján kapnak uniós és országos forrásokat – nálunk ezt a kormányok egyre inkább politikai szimpátia szerint osztották el, egyre kevésbé jogállami módon.
A maffiaállam politikai kultúrájával szemben én töretlenül hiszek abban, hogy Magyarország egyetlen esélye a felemelkedésre az európai, demokratikus kultúra. Türelmesen várom, ahogy hazánk egyre fogyatkozó, folyamatosan megvezetett és kirabolt szavazópolgárai egyszer csak öntudatukra ébrednek és elzavarnak minden hazug és tolvaj politikust, pártállástól függetlenül – és akkor végre elindulhat Hódmezővásárhely és Magyarország is a Nyugat és a jólét irányába – csak felfelé!
Azonban addig a kormány továbbra sem ad magyarázatot nekünk arra, hogy egyedüli megyei jogú városként miért éppen Hódmezővásárhely nem kapott egy fillér állami támogatást sem. A nemzetközi sajtó érdeklődésére azt hazudták, hogy csak azok nem kaptak, akik nem mentek el a Balla György kormánybiztossal folytatott egyeztetésre. Mi október 20-án, az elsők között tárgyaltunk a biztos úrral…
Nincs egyetlen szabály vagy képlet sem arra, hogyan állapította meg a kormány az egyes települések támogatását. Állításuk szerint ezt az egyes települések gazdagsága, úgynevezett adóerő-képessége határozta meg – hogy lehet akkor, hogy a 3. legszegényebb városként éppen Hódmezővásárhely nem kapott támogatást?
Hiába gazdálkodunk mi példamutatóan, kevesebb helyi adóból is több saját fejlesztést megvalósítva, mint fideszes elődeink, miközben máig az ő adósságaikat nyögi városunk, hiába volt stabil a város anyagi helyzete 2022-ben – nincs olyan település, amelyet a kormány ne tudna kivéreztetni. Elég ehhez a következő számokra nézni:
Változás mértéke, 2023/2022:
– Dolgozóink bére: +10-15%
– Infláció: +23%
– Élelmiszerárak: +42%
– Energiaköltségek: +300%
– Megörökölt adósságok kamatterhe: +300%
– Állami normatíva mindezen költségek fedezetére: -5%
A kevesebből többet kifizetni képtelenség, és ezen többletköltségeket még az sem fedezi, ha a kormány a hozzánk hasonló nagyságú (bár kétszer akkora helyi adóbevétellel rendelkező) Nagykanizsa 576 milliós támogatását megadja nekünk is.
Városunk országgyűlési képviselője, Lázár János már tavaly december elején – amikor a minisztériumi egyeztetések a polgármesterekkel még be sem fejeződtek – már azt nyilatkozta a vásárhelyi rádiónak, hogy a kormányzaton belül azt az álláspontot képviseli, hogy az államnak annak kell segítenie, aki nagyon rosszul áll, akinek nincs erőforrása. Az adófizetők pénzét oda kell vinni, ahol nincs pénze az önkormányzatnak. Ez eddig rendben is van, hiszen a megemelkedett energiaköltségek minden településnek erőforrás-hiányt jelentenek. Ám Lázár azt is mondta, hogy:
Arra nem adhatunk adófizetői pénzeket, hogy a városháza tornya megújuljon, legyen óriáskerék, meg szökőkút, vagy a városházán milliós jutalmakat osszanak egymásnak. A hódmezővásárhelyi önkormányzatnak több milliárd forint szabadon felhasználható pénze van, így 2023-ban nem lesz jogosult állami támogatásra. Tele van a város kasszája, az államnak ott kell segítenie, ahol baj van.
Hogy a több milliárdos többletköltségeket hogyan lehetne a 257 millió forintos – szerződésben rögzített városházafelújítással, a 2021-ben kezdődött 50 milliós Bakay-kút felújítással vagy az egy millió forintot el nem érő adventi szórakozási lehetőségekkel kiváltani, rejtély.