A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2025. november 28-án rendezték meg a „200 év a mezőgazdaság szolgálatában” című konferenciát az SZTE Mezőgazdasági Kar Sófalvy előadótermében.
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága, a Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoportja és a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara által szervezett rendezvényen tizenöt előadó mutatta be tudományos munkáját. A program a mezőgazdaság teljes spektrumát felölelte, a hallgatóság pedig hazai és nemzetközi kutatók előadásait egyaránt hallhatta.
Mikó Edit dékán portálunknak elmondta, hogy az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen az Akadémia fennállásának 200. évét ünnepli. Mint mondta, minden november a Tudomány Ünnepe, és a kar évről évre csatlakozik ehhez a programsorozathoz. Az idei konferencián különösen széles tematikai paletta jelent meg: a kar történetének bemutatását vadgazdálkodási, takarmányozási, növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési témák követték. A dékán kiemelte, hogy a mezőgazdaság minden fontos területe képviseltette magát, és idén is több fiatal kutató mutathatta be munkáját. A konferencia nemzetközi jellegét kenyai, tunéziai és török előadók részvétele erősítette, magyar kutatók mellett. Mikó Edit arra is felhívta a figyelmet, hogy a program zárásaként a legfiatalabb kutatók kaptak lehetőséget eredményeik ismertetésére, köztük az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program egyik díjazottja is.
A konferencia egyik érdekes előadását Bereczki-Tisza Julianna, az SZTE Mezőgazdasági Kar agrár- és üzleti digitalizáció szakos harmadéves hallgatója tartotta, aki EKÖP-ösztöndíjasként mutatta be kutatási eredményeit. Portálunknak beszámolt előadásáról, amelyben a mesterséges intelligencia és a tanuló algoritmusok tejtermelő tehenészetekben való alkalmazását ismertette. Elmondta, hogy kutatása két fő területre összpontosul: a tehenek életvitelének folyamatos nyomon követésére és a sántaság korai előrejelzésére. A nyomonkövetési rendszer célja egy olyan adatvezérelt döntéstámogató megoldás kialakítása, amely pontos képet ad az állatok napi tevékenységéről, tartózkodási helyéről, takarmányfogyasztásáról és tejleadásáról. A fejlesztett tanulóalgoritmusok jelenleg 97 százalékos pontossággal dolgoznak, ami jelentős előrelépést jelent az állományfelügyelet automatizálásában.
A sántaság korai felismerésének fontosságát a hallgató azzal indokolta, hogy ez az egyik legköltségesebb probléma a tejtermelő gazdaságokban. A sántaság tejkiesést, állatjólléti problémákat és jelentős állatorvosi kiadásokat okoz, amelyek azonban megelőzhetők lennének a korai beavatkozással. A kutatás során alkalmazott rendszer 22 anatómiai kulcspont alapján ismeri fel az egészséges testtartást és mozgást, és eltérés esetén azonnal jelzést küld a gazdának. Bereczki-Tisza Julianna találóan fogalmazta meg a mesterséges intelligencia szerepét: „így lesz a mesterséges intelligencia az okos gazda szeme”.
A hallgató arra is kitért, hogy bár ő elsősorban a nyomonkövetés és a sántaság előrejelzése területén dolgozik, a mesterséges intelligenciát a mezőgazdaság számos más részterületén is alkalmazzák, a takarmányfelvétel vizsgálatától a légzésfigyelő rendszerek fejlesztéséig. Ezek a technológiák nemcsak a termelés hatékonyságát növelik, hanem jelentősen javítják az állatok jóllétét is.
A konferencia egyszerre tisztelgett a mezőgazdasági tudományok kétszáz éves hazai múltja előtt, és mutatott rá arra, milyen irányokba fejlődik az ágazat a jövőben. A szervezők és előadók munkájának köszönhetően a résztvevők bepillantást nyerhettek abba, hogyan találkozik a hagyomány és az innováció a modern agráriumban, és milyen meghatározó szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a következő évtizedekben.