Az Alföld történelmileg is az egyik legsérülékenyebb térség a klímaváltozással szemben, a jelenlegi folyamatok pedig gyorsabban zajlanak, mint a korábbi klímaváltozások idején. Rácz Lajos környezet- és klímatörténész szerint alkalmazkodnunk kell – akár a mezőgazdasági termelés teljes átalakításával is.
„Az utóbbi évek egyértelműen ránk rúgták a klímaváltozásnak az ajtaját” – fogalmazott Rácz Lajos a Vásárhelyi Televízió Időben című műsorában. A szakember szerint nem egy-egy szélsőséges időjárási eseményből lehet megállapítani a klímaváltozást, hanem abból, hogy a szélsőségek egyre gyakrabban és egymást követően jelentkeznek. 2022 óta példátlan aszályok sújtják a Kárpát-medencét és Európát.
A beszélgetésben Rácz Lajos felidézte 1540-et is, amikor Európában tizenegy hónapon át alig esett eső. A történelmi „fekete hattyú” súlyos társadalmi válságot okozott, leálltak a vízimalmok, akadozott a szállítás és az élelmiszer-ellátás, és komoly közegészségügyi problémák is kialakultak.
A modern társadalom közben sérülékenyebb is, mint a korábbiak, hiszen sokkal inkább függ az infrastruktúrától és a technológiától. Magyarország lakosságának mintegy 70 százaléka városokban él, az infrastruktúra kiesése esetén pedig már kevésbé rendelkezünk azokkal a gyakorlati alkalmazkodási képességekkel, amelyek korábban természetesek voltak.
A helyi közösségekben ugyanakkor vannak biztató kezdeményezések. A klimatörténész példaként említette a vízőrzők mozgalmát és a „zöld gerillákat”, akik saját eszközeikkel próbálják helyben tartani a vizet.
Az Alföld különösen nagy bajban van
A térségünk helyzete különösen aggasztó. Az Alföld történelmileg is a Kárpát-medence egyik leginkább sérülékeny régiója volt. Ráadásul a jelenlegi mezőgazdasági termelés olyan vízigényekre épül, amelyek egyre kevésbé teljesíthetők.
Most 180 milliméter esett idáig
– hozott egy sokkoló tényt Rácz Lajos. Eközben az Alföldön folytatott számos mezőgazdasági tevékenységnek körülbelül 500 milliméteres vagy annál nagyobb csapadékigénye van. A szakember szerint ezért elkerülhetetlen a változás: vagy öntözéssel pótoljuk a hiányzó vizet, vagy meg kell változtatni a termelési szerkezetet. Ő személy szerint az ágazatváltást tartja jobb iránynak.
A klímaváltozás Európát különösen érzékenyen érinti: a kontinens gyorsabban melegszik a világ átlagánál, ezen belül pedig a Kárpát–Balkán térség még sérülékenyebb. Egyes forgatókönyvek szerint 2085-re a mediterrán térség csapadékának akár a fele is eltűnhet, az átlaghőmérséklet pedig 8 fokkal emelkedhet. Ennek egyik lehetséges nyertese Skandinávia lehet, ahol viszont melegebbé, kiegyensúlyozottabbá válhat a klíma.
A helyzetet tovább bonyolíthatja az Észak-atlanti bukóáramlat, közismert nevén a Golf-áramlat gyengülése. Ennek következményei Közép-Európában nehezen megjósolhatók. A klimatológiai forgatókönyvek között jelentős bizonytalanság van, ezért Rácz Lajos szerint nem egyetlen jövőre kell készülni, hanem több lehetséges változatra.
A klímatörténész szerint a legfontosabb feladat a társadalom alkalmazkodóképességének és szervezettségének erősítése.
Az érdekfeszítő beszélgetés, melyben szó esik még a múltbeli aszályok kezeléséről és az állami szerepvállalás kérdéséről – visszanézhető a Vásárhelyi Televízió YouTube-oldalán: