Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

Önkormányzat kontra Ótemplomi Reformátusok – megvolt az első tárgyalás

Szerdán tartották meg az első, perfelvételi tárgyalást a Szegedi Törvényszéken abban a perben, amely a hódmezővásárhelyi önkormányzat és az Ótemplomi Református Egyházközség közt zajlik. A reformátusok azért perelték be az önkormányzatot, mert szeretnék az egyházak számára újranyitott kárpótláson belül ingyenesen megkapni az önkormányzattól az Aranyossy Ágoston Református Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola Szék utcai épületét, valamint a mellette lévő, a Pedagógiai Szakszolgálat által használt épületet is.

A Szegedi Törvényszéken zajlott mai első, perfelvételi tárgyaláson a felperes Egyházközség részéről jelen volt Bán Csaba lelkész, Elek András főgondnok és a jogi képviseletüket ellátó Simonffy György ügyvéd. Az alperes önkormányzatot Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje képviselte.

Az önkormányzat képviseltében eljáró Balogh Szabolcs a mai tárgyaláson kezdeményezte az eljárás felfüggesztését a folyamatban lévő alkotmányjogi panasz miatt: ennek az a háttere, hogy országosan három önkormányzat is terjesztett elő alkotmányjogi panaszt egyházak hasonló igénye miatt, amelyeknek az elbírálása még folyamatban van. (Az egyik, egy budapesti önkormányzat ügye nyilvánosan is elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.)

A hódmezővásárhelyi önkormányzat álláspontja az, hogy alkotmányellenes a jogszabály, amire az egyházközség az igényét alapozza.

A közelmúlt eseményei alapján, amelyek rávilágítottak arra, hogy a református egyháznak és a magyar államnak milyen kapcsolata is van, nagyon rossz ennek a jogszabálynak a háttere.

Álláspontunk szerint a legnagyobb aggály ezzel a jogszabállyal az, hogy úgy vonja el egy jogalanynak a tulajdonjogát, hogy semmilyen kompenzációt nem biztosít. Rossz és vészterhes időszakokat idéz ez a jogszabály

– hívta fel a figyelmet Balogh Szabolcs ügyvéd.

Hódmezővásárhely nincs a három önkormányzat között, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak – Vásárhely békésen, peren kívül próbált megegyezni az egyházközséggel. Miután ez nem sikerült, az egyházközség beperelte az önkormányzatot. Bár az önkormányzat tett egy indítványt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, viszont a bíróság ezt indoklás nélkül elutasította. Ezt jogszerűen megtehette, az elutasítást csak az eljárás végén hozandó ítéletében kell megindokolnia, tehát lesz indokolása, csak később – avatott be az ügy részleteibe Balogh Szabolcs.

A jogász véleménye szerint az alkotmánybírósági döntést a másik három önkormányzat panaszának ügyében azért volna érdemes megvárni, mert ha belemennek egy bonyolult tárgyalási folyamatba, amelynek a végén határozatot hoz a bíróság, utána megszülethet egy alkotmánybírósági határozat, amely szöges ellentétben állhat a bírósági döntéssel. – Megítélésünk szerint ez nem szerencsés, érdemes bevárni az Alkotmánybíróság döntését – hangsúlyozta az önkormányzatot képviselő ügyvéd.

Az ügyben egyébként másodrendű alperes, a Szegedi Tankerületi Központ nem jelent meg mai tárgyaláson, és egyéb módon sem reagáltak a bíróság megkeresésére: se nem vitatták az egyházközség igényét, se nem fejezték ki azzal való egyetértésüket. A pernek azért részesei ők is, mivel még évekkel ezelőtt az önkormányzat a Tankerületi Központnak adott vagyonkezelői jogot az épületegyüttesre – mind az Aranyossy iskola épületének tekintetében, mind a mellette lévőre, ahol jelenleg a Pedagógiai Szakszolgálat működik.

Ameddig a másodrendű alperes perbeli státusza és helyzete nincs pontosan tisztázva, addig nem tud továbbmenni az eljárás – tudtuk meg Balogh Szabolcs ügyvédtől, aki azt is elmondta, jelenleg két per van folyamatban az Ótemplomi Református Egyházközség és a hódmezővásárhelyi önkormányzat között: az egyik az Aranyossy iskola Szék utcai épületére, a másik pedig a Szőnyi iskola Petőfi utcai épületére vonatkozik. Elsődleges kereseti kérelmükben csak annak a területnek a tulajdonjogát kérik, amelyet ténylegesen használnak is, az úgynevezett másodlagos kereseti kérelmük viszont az egész épületre vonatkozik, nem csak az általuk használt részre – miközben még a ténylegesen használt négyzetméter mértéke is vita tárgya a perben. De a jogszabály sem egyértelmű, nem derül ki belőle, mit igényelhetnek pontosan, vagy mint a mostani perben: nem világos, mi a teendő, ha egy vagyonkezelőnek (itt a Tankerületi Központnak) a vagyonkezelői joga van bejegyezve a szóban forgó ingatlanra, vagy egy részére. Az önkormányzatot képviselő jogász szerint éppen ezért a gyakorlatban nehezen értelmezhető, alkalmazhatatlan jogszabályról van szó.

Mivel a bíróságnak a másodrendű alperes Szegedi Tankerületi Központot illetően további dokumentumokra – például a közte és önkormányzat között kötött vagyonkezelői szerződésre – van szüksége, a per július 8-án ismételt perfelvétellel folyatódik.

vmc_kozlemeny

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!