ELTE: vissza kell(ene) állítani a vizes élőhelyeket, a réteket-legelőket az Alföld nagy részén

Ezt javasolja az ELTE egy tanulmánya, valamint hogy ezekre a helyekre a téli időszak és a hóolvadás többletvizeit el is kell juttatni máshonnan is. Nem a jégkármérséklő rendszer okozott 2023 nyarán nagy szárazságot.

Mi is megírtuk azt, hogy 2022 nyarán, amikor óriási volt az aszály az Alföldön, különösen egyes keleti megyékben sok gazda a jégkármérséklő rendszer kezelőit tartották az aszály felelőseinek.

Az ELTE most kiadott egy közleményt, melyben azt először leszögezték, hogy a Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt 2022-ben.

Az ELTE kutatói a Land című open access folyóiratban tették közzé összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg teljesen hiányzott a légkörből.

Azt is írják, hogy a vizsgálatok azt mutatták, hogy a táj víztároló képessége a vízszabályozásokat követő intenzív mezőgazdasági tevékenység következtében jelentősen visszaesett, ami a szárazság fennmaradásához vezetett. A nehézgépes nagyüzemi művelés hatására a talajban sok helyütt létrejött egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, amely megakadályozza, hogy az őszi-téli, kora tavaszi és nyár eleji csapadék eltárolódjon a talaj mélyebb rétegeiben. A felső 20-30 centiméter viszont a nyári melegben nagyon hamar kiszárad, így csökken annak esélye, hogy a maradék párolgásával elegendő nedvesség kerüljön az alsó légrétegekbe, és kialakulhassanak a zivatarok. A magasabban levő légrétegekben levő nedvesség így nem jut le a talajra.

Ezért született meg, Timár Gábor és Székely Balázs, a Geofizikai és Űrtudományi, illetve Jakab Gusztáv, a Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék munkatársainak fentebb olvasható javaslata, valamint, hogy az Alföldön a talajszerkezet természetes vagy gyorsított helyreállása mellett a nyári időszakban jól párologtató növényzet visszatelepülését is engedni vagy támogatni kell.

Ez garantálná, hogy ismét lehessenek zivatarok az aszályos években is az Alföldön. Ezek a „párologtató területek” az Alföld legalacsonyabb zónáiban, a mezőgazdaságilag legkevésbé értékes földekből alakíthatók ki, ahol a talaj amúgy sem optimális a szántóföldi művelésre.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!