Gyökeresen átalakította (volna) a vásárhelyi belvárost az előző városvezetés

Emlékszik még a tervekre? Nem? Pedig annak idején alaposan beszórólapozták vele a várost. A képen a Kossuth téri új tudásközpont második helyezett látványterve.

Többekben vegyes érzelmeket vált ki a Kossuth tér ótemplom és sarokház közötti részének átalakítása, de még erősebb érzelmi hullámokat vet az egykori közvizelde lebontása és a helyében épülő kávézó-pavilon létesítése. A Facebook kommentelői az utóbbira gúnynevet is ragasztottak már.

Persze mindenkinek van véleménye, ahogy lehetett volna az előző városvezetés nagyívű, szintén a városközpontot átalakító terveire. Akkor azonban senki sem szólt semmit, vagy ha igen, azzal nem csinált bohócot magából a legnagyobb közösségi portálon. És nem is követték akkoriban nagy-nagy számban vidékiek, sőt az ország másik felén élők sem, hogy mi is folyik Vásárhelyen, melyről a többségük valószínűleg azt sem tudta, hogy hol van.

Most azonban megteszik, legyenek akár pulykapásztorok, akár akadémikusok vagy csak hivatásos kommentelők. Számukra felidézzük a nagyívű (és azóta is megvalósulatlan) terveket.

Ilyen lett volna, a Kossuth tér azon részére, részben a Sarokház helyére, de közvetlen az Ótemplom mellé tervezett Tudásközpont/Tudáskatedrális, melyre több terv is készült (s ki is állították azokat annak idején az Alföldi Galériában). Ez a könyvtárnak és levéltárnak is helyt adott volna.

Zoltán Erzsébet Szeréna és Kósa Balázs pályaművében egy olyan kifordított, tégla architektúrájú épülettömeget tervezett, amely a gyalogosforgalom egy részét az épületen átvezetve közelebb hozza a kultúrát a közönséghez. A második helyezést elért tervben nem titkolták: „A területen álló jelenlegi lakótömb elbontásával egy új városi zöldtengely alakul ki, amely a lakózónát és a Kossuth tér magas minőségű parkosított részét a tervezett rendezvénytéren keresztül köti át, elősegítve ezzel a gyalogos közlekedés hatékonyabb működését és a városi közterek, pihenőparkok, forgalomtól mentes zónák arányának növelését.”

  • 1920_hmv-2018-page-03
  • 1920_hmv-2018-page-04
  • 1920_hmv-2018-page-07

Ezt egyébként a Modern Városok Program részekét szerették volna megvalósítani, ahogy abból bontották volna vissza a Csengettyű közi szalag tízest. Az ötletet egyébként Lázár János (német mintára) dobta be, s Orbán Viktor támogatta is azt. Lázár egyébként a kormányinfón az mfor.hu kérdésére elmondta: nemcsak a bontás jöhet szóba, hanem a felújítás is, viszont utóbbiba be kellene szállnia az érintett lakónak is. Ha pedig egyetlen egy személy is nemet mond az ötletre, akkor azon a szinten vagy tömbben nem kerülne sor a munkálatokra.

A Modern Város Programja vásárhelyi szerződésében szerepelt is: „a hódmezővásárhelyi emberek életminőségének fejlesztéséért a kormány támogatja az országban elsőként a lakók önkéntes csatlakozásával panelházak visszabontását az ott élők új otthonhoz juttatásával, a vidéki építészetbe illeszkedő arculati elemek figyelembevételével”.

A Csengettyűközben egyébként ezért a város 30 lakást meg is vásárolt, de azzal csak gondjai akadtak. A bontás nem kezdődött el, de a kormány nem engedte a lakások más célra való hasznosítását, például kiadását.

Tervek szóltak az Andrássy út, a Kossuth tértől a Szent Antal utcáig tartó szakasza épületei átalakítására is.

Nézze meg az egykor kiadott szórólap képeit.

Nem először nyúltak (volna) hozzá

Az utóbbi több, mint egy évszázadban a belváros átalakítása folyamatosan zajlott, ma csupán az Ótemplom, a Magtár és a védfal az, mely megmaradt. Az 1800-as 1900 -as évek századfordulója környékén bontották le a régi városháza -a korabeli képeslapok fényképei szerint – a jelenleginél kissé a tér belseje felé álló épületét, hogy a jelenlegi felépüljön. Ahogy a régi Fekete Sas sem így nézett ki, ahogy a mostani, melyet 1906- óta használunk.

De az egyház elbontatta 1899-ban az ótemplomi védfal ma is hiányzó részét, és eltűnt a bazársor is.

Az 1960-as évek első felében bontották le a Bakay-kutat és a földszintes Bakay házat, illetve az Andrássy út elején a földszintes épületet. És a Kálvin téri kutat adományozó Nagy András János házát is (mely helyén az Mezőgazdasági Kar „modern” épülete áll. A tanács bontatta el az eredeti református lelkészlakot is az Oldalkosár és a Szőnyi utcák sarkáról, a ‘ 60-as, ’70-es években szisztematikusan bontották le a régi Oldalkosár, Batthyányi utcákat, illetve a mai Kaszap utcán álló, akkor még kertes házakat, a Bagolyvár kivételével. De akkoriban bontották el a Bajcsy és a Kistópart utcák és környékük régi épületeit. A Bajcsyét állítólag azért mert: „a mérleggyári munkásokat irritálta a nagygazda épületek látványa”.

A belváros legnagyobb vesztesége egyébként sokak számára a Beregi-palota elbontása (e helyén áll az Andrássy út 1.).

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!