Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

Emlékeznek? Az Elios-lámpák, amelyek sötétbe borították Vásárhelyet – is 

Országos, és európai uniós botrányt kavaró üggyel folytatjuk sorozatunkat. (A korábbi részeket cikkünk végén érik el.) Ez a történet Vásárhelyen kezdődött, Lázár János polgármestersége idején. Erősebb és olcsóbb lesz az új közvilágítás – szól a Délmagyar online 2011-es cikke hangzatosan, amelyből arról értesülhettek a vásárhelyi lakosok, hogy rövidesen lecserélik a körülbelül hat és fél ezer, a város közvilágítását biztosító, sárga fényt adó nátriumgőz égőket LED-es világítótestekre. A létrejött üzleten végül a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég, az ES-Holding  – a későbbi Elios Zrt. elődje – sokat keresett, a vásárhelyi lakosoknak nyújtott közvilágítás azonban alig egy évtized után  köz- és életveszélyessé – vált. Az ügyben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott, és súlyos szabálytalanságokat tárt fel. A magyar kormány végül inkább nem nyújtotta be az unió felé az Elios számláit, helyette a 13 milliárd forintot a magyar adófizetőkkel fizettette meg.

Vásárhelyen közlekedni a hosszú téli estéken igen kockázatos vállalkozás lett az utóbbi időben. Akár autóval, kerékpárral, vagy kétlábon kelnek útra, olvasóink közül sokaknak ismerős lehet az érzés, amikor munkából vagy bevásárlásból hazatérve hálát adnak a Jóistennek/jó sorsnak/jó szerencsének, hogy nem ütöttek el senkit, nem mentek neki senkinek és semminek, vagy éppenséggel nem buktak orra. Ugyanis a város sok pontján, gyalogátkelőknél olyan gyatrává vált a még Lázár János polgármestersége idején felszerelt LED-es lámpák nyújtotta megvilágítás, hogy isteni csoda, hogy nem történik a mostaninál több baleset. 

Az Elios-ügy 2018. elején robbant, amikor az OLAF-jelentések több részletben nyilvánosságra kerültek – tele volt a témával az országos sajtó. Lázár János 2018. februárjában egy sajtótájékoztatón a vásárhelyi projektet így védte: „A helyi közvilágítási rendszernek az országban elsőként megvalósított korszerűsítése kiválóan működő, a városnak energiamegtakarítást hozó, a lakosság számára jobb megvilágítást eredményező fejlesztés, amelyre büszke lehet az önkormányzat.”

Azóta a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat a város több pontján, 2019 óta több ütemben már kénytelen volt lecserélni az elhíresült Elios-féle LED-es lámpákat, melyek a jobb megvilágítás helyett immár sokkal inkább számos utca sötétségéről gondoskodnak. Holott a lámpáknak az eredeti műszaki leírásban szereplő 60-80 ezer órás élettartam alapján még bírniuk kellett volna, hiszen ez minimum 15 évnek felel meg. Az elvárt megtakarítást sem hozták azonban az Elios lámpái, a várakozásokkal ellentétben nem csökkentek a villányszámlák, sőt, a karbantartási költség sem olyan mértékben, mint ahogy előrejelezték – Hódmezővásárhelyen sem, ahogy a Népszava 2018. decemberi cikkéből kiderül.

A közvilágítás teljes körű korszerűsítéséről a mostani vezetés tavaly döntött – 2024-ben végre az egész városban lecserélik a siralmas minőségű égőket, amelyek egykoron mintaprojektül és referenciaként szolgáltak az akkor még gyakorlatilag ismeretlen ES-Holdingnak, a későbbi Eliosnak, hogy más magyar városokban is elnyerje a közvilágítás korszerűsítésére kiírt közbeszerzéseket. 

Hódmezővásárhely volt a referencia

Vásárhely 2009. decemberében írt ki közbeszerzést a közvilágítás korszerűsítésére, melyre három cég nyújtott be ajánlatot: az ES Holding Zrt., a Tungsram-Schréder Zrt. és a MetalCom Zrt., de csak az ES Holding ajánlata lett érvényes, így ő nyert – igaz, minden referencia, közvilágítási projektekben szerzett tapasztalat nélkül – nettó 577 millió forintért. A szerződő felek: a vásárhelyi önkormányzat részéről Lázár János polgármester, az ES-Holding részéről Tiborcz István és jó barátja, Erdei Bálint vezérigazgatók.

Később erre a referenciára, a vásárhelyi megbízásra hivatkozva tudott Tiborczék cége újabb és újabb közbeszerzéseket nyerni, mert az önkormányzatok  – hogy, hogy nem – épp olyan referenciát kértek, amilyet ez a cég Hódmezővásárhelyen szerzett. 

Hogy Tiborczék megszerezhessék ezt a bizonyos referenciát, 2011-ben gyorsan szerződést is bontott az akkori városvezetés azzal a céggel, akivel még 2005-ben kötött 2016-ig tartó szerződést a közvilágítás biztosítására. A cég perre is ment, igaz, nem a korábbi, hanem az új vezetés idejében, 2018 után. A bíróság végül kimondta, hogy a Lázár János vezette korábbi önkormányzat jogtalanul mondta fel a szerződést, és meg is fizettetett, immár a Márki-Zay Péter vezette önkormányzattal 46 millió forint kártérítést.

Az ES-Holding szinte a nulláról indult, amikor elnyerte a vásárhelyi közvilágítás-projektet. A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évben mindössze 8,4 millió forintos árbevételt termelt, csupán két év alatt, 2011-re azonban több, mint megháromszázszorozta ezt az összeget, bevétele meghaladta a 3 milliárdot! A cég jogelődjét mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította.

Versenytársból alvállalkozó, akár jogszabályt sértve

Míg vásárhelyi ajánlatában az ES Holding Zrt. a KT Electronic Kft.-t és a Vill-Kor Hungaria Zrt.-t jelölte meg alvállalkozóként, miután aláírták a szerződést, egyiküket lecserélte korábbi versenytársára, a Tungsram-Schréder Zrt.-re – ők lettek azután a lámpák szállítói.

2011. május 11-én írta alá az Erdei Bálint és Tiborcz István képviselte ES Holding Zrt., valamint a Björn Brandt által képviselt Tungsram-Schréder Zrt. a szállítói szerződést 341,7 millió forint értékben. Ez az összeg majdnem 60 százaléka az ES Holding Zrt. és a hódmezővásárhelyi önkormányzat által aláírt megállapodás értékének. Érdemes hangsúlyozni, hogy a magyar közbeszerzési törvény abban az időpontban, tehát 2011-ben érvényben lévő rendelkezései szerint egy korábbi versenytárs csak a projekt értékének maximum 10 százalékáig lehetett alvállalkozója a nyertesnek. Vagyis az ES Holding Zrt. és a Tungsram-Schréder Zrt. szerződése 50 százalékkal túllépte a jogszabályban meghatározott értéket – járt utána az Átlátszó.

Hódmezővásárhely közbeszerzési tanácsadója egyébként az az Ész-Ker Kft. volt, amely többször is előkelő helyen szerepelt a Fidesz-kormány kifizetési listáján, és 2016-ban 5 milliárd forint, 2017-ben pedig 1,8 milliárd forint értékű közbeszerzés egyik nyertesévé választotta a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség.

2018-ban derült ki, hogy az OLAF még 2017-ben megküldte jelentéseit egyes, a projektben érintett önkormányzatoknak, így a hódmezővásárhelyinek is. Ezeket az önkormányzatok akkor nem hozták nyilvánosságra. 2018 februárjában azonban, miután Hegedűs Zoltán alulmaradt az időközi polgármester-választáson Márki-Zay Péterrel szemben, a város polgármesteri hivatal kiadta az OLAF-fal történt levelezést az Átlátszónak, akik a hódmezővásárhelyi ügyletnek részletesen utánajártak.

Biztosra mentek

A sok közül egyik érdekes momentuma a történetnek, hogy az Elios (jogelődjének) létrejötte után csupán egy hónappal megalapították a Sistrade Kft.-t, melynek résztulajdonosa Hamar Endre volt, 2011-13 között Tiborcz üzlettársa, 2014-ig – sajtóértesülések szerint – az Elios résztulajdonosa volt. A Sistrade Kft. az Elios által megnyert közbeszerzések közül többnek is előkészítője volt – miközben Tiborczék tehát egyik cégükkel pályázatokat készítettek elő, másik cégükkel elindultak azokon. “A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban” – mutat rá a K-Monitor írása

Más szempontból is megalapozták azonban a miniszterelnöki vő cégének sikerét a közvilágítási pályázatokban. 2018-ban derült ki ugyanis az is, hogy a Miniszterelnökség összesen majd’ 1 milliárd forint értékben több önkormányzat önrészét kifizette, így nekik semmibe sem került a túlárazott lámpacsere.

A Miniszterelnökség a központi költségvetés terhére összesen 881 millió forintot fizetett ki az önkormányzatok helyett, de erről eddig a botrány ellenére sem tájékoztatták a nyilvánosságot – írta a 24.hu 2018. februárjában. A portál talált olyan esetet, amelynél a Miniszterelnökség már akkor átvállalta az önkormányzat önrészét, amikor az Elios még bele sem kezdett a munkába. Kalocsán például csak 2015-ben tudták végrehajtani a lámpacseréket, de a város 2014 nyarán már megkapta az 567 millió forint összköltségű beruházás ráeső 15 százalékát, 86 millió forintot. A városban ráadásul a helyi szolgáltató, a Démász már korábban takarékos lámpatestekre cserélte a korábbiakat, és 2013-ban, amikor meg kellett volna kötni az Elios-szal az újabb közvilágítás-modernizálási megállapodást, még le sem járt a szolgáltató céggel fennálló törlesztő szerződés.

Felér egy beismeréssel

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálódott, melynek eredményeit 2017-ben vádemelési javaslattal továbbították a magyar ügyészség felé, valamint az Európai Bizottság javasolta a 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását Magyarországtól. A 133-oldalas vizsgálati jegyzőkönyvből kiderül, közbeszerzési szabálytalanságok sora történt. Többek között manipulálták az eljárásokat, de megállapították a résztvevők közötti összeférhetetlenséget, és csalás gyanúja is bizonyítást nyert.

Azonban a kormány ahelyett, hogy lefolytatta volna itthon a nyomozást – annak minden lehetséges következményével – végül úgy döntött, hogy nem nyújtják be az EU-nak az Elios által megvalósított projektek számláit. Inkább a magyar adófizetők pénzéből állták a költségeket.

Tiborcz István felelősségre vonása fel sem merült az ügyészség, illetve a nyomozóhatóságok részéről. Ő már 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig eladta. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből mostanra már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem, máig sem történtek felelősségre vonások.

2018-ban az Átlátszó elutazott azokba a városokba – szám szerint 23-ba -, ahol Elios-féle lámpákat szereltek be, hogy megvizsgálja, milyen alattuk a fényerő. Hogy megmutassák, milyen mértékű a gond, drónfelvételeket is készítettek az érintett városokban, ahol sok esetben maguk a lakosok panaszkodtak az új lámpákra. Egyetlen elgondolkodtató mondatot idézünk az Átlátszó videójából a miniszterelnök vejéhez köthető, összesen 13 milliárd Ft értékű, a csalássorozat eltussolása érdekében a magyar adófizetők által megfizetett projektről:

Akkor is gáz lenne, ha jól sikerült projekt lenne, de azt látjuk, nem is sikerült jól.”

Lassan kifehéredett…

Elios Zrt. ma már nem létezik, 2021. szeptember 28-án végelszámolás alá került. Arra nincs utalás a cégnyilvántartásban, hogy miért.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül, főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján.

– foglalta össze ironikusan az Átlátszó 2022-es cikke e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét. Tiborcz István, Orbán Viktor veje a Forbes 2023-as listáján már a 27. leggazdagabb magyar, becsült vagyona 75,3 milliárd Ft.

Kapcsolódó:

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!