Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

Szűkre szabta a kormány a fejadagjainkat katasztrófahelyzet esetén

Békeidőben 3 kiló hús és 2 kiló gyümölcsbefőtt, 1 kiló gyertya, 6 tekercs vécépapír minden magyar fejadagja – a kormány szerint. A képen sorban állók az 1950-es években. Kép: Fortepan/Bauer Sándor.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium – a táblázatot is tartalmazó – nemrég elkészült, s a kormány honlapján nyilvánossá tett útmutatója, az úgynevezett „Védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázat” kitöltésében segíti az érintett állami szerveket.

A tanulmány elkészítésének oka, hogy kormány a következő fél évben szeretne felkészülni a legrosszabb helyzetekre, ezért a védelmi és biztonsági erők tevékenységének összehangolásával próbálja fejleszteni a gazdaság ellenálló-képességét egy esetleges katasztrófahelyzetben. A friss terv bemutatja az egyes feladatköröket és felelősöket, valamint a feladatok ütemtervét.

A nemzetgazdaság felkészítésében a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a belgazdaságért felelős miniszter hivatala, az ágazati miniszterek és különböző területi szervezetek is érintettek.

A védelmi terv készítése egyébként nem magyar sajátosság és idehaza sem újdonság. A katasztrófahelyzetekre mások és más időkben is igyekeztek felkészülni. Az első világháború idején, a tanácsköztársaság alatt, a második világháború alatt és után is volt jegyrendszer.

A meglepetést a most közzétett alábbi táblázatban olvasható, igencsak minimalistán megszabott, a békeidőre jellemző adagok jelentik. Így például a fejenként havi 120 liter ivóvíz, az 1 kiló gyertya (áramszünet esetére), a 3 kiló hús, a 2 kiló gyümölcsbefőtt, a 15 deka szappan, a 40 milliméter fogkrém, a 30 deka egészségügyi vatta, de főleg a 6 tekercs vécépapír. Igaz, a fenti fogyasztás mellett lehet, hogy többre nem lesz senkinek szüksége.

Táblázat a fejadagokról a Gazdaságfejlesztési Minisztérium dokumentumában – Forrás: kormany.hu

Egyik olvasónk, aki gyermekként áll sorba a Rákosi-korszak elején érvényes jegyrendszerben, nem csak arra emlékszik, hogy a sorban állók „majd kinyomták a belét”, de arra is emlékszik, hogy az alap élelmiszerek silányak voltak, ma is borzongva emlékszik a zsír helyett kapható étolaj zavaros színére és kellemetlen szagára. Meg a virágzó feketepiacra, mely miatt a korszakban a ,,feketézők” jutottak vagyonokhoz.

Ismertebb jegyrendszerek a világban

  • Anglia — 1940. január 08. és 1954. vége között (az egyik leghosszabb ideig tartó élelmiszerjegyre adagolás a világon)
  • Izrael—1949. és 1959. között
  • Spanyolország—1939. május 14. és 1952. május között
  • Szovjetunió—1941. és 1947. között
  • USA—1942. május 04. és 1946. között

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!