Húszmillióból kátyúztat a város a külső Rárósi úton

Ezt Márki-Zay Péter jelentette be a szeptemberi közgyűlésen, Benkő Zsolt felszólalására reagálva. Kibicikliztünk, hogy megnézzük tényleg olyan nagyon rossz-e az úttest.

A keddi közgyűlésen Benkő Zsolt képviselő azt mondta, hogy nem érti, hogy a 2017-ben a Magyar Városok Programban elnyert fejlesztés, 2023-ig nem valósult meg. Hozzátette, a Rárósi út külső része immár járhatatlanná vált (igaz nem az utóbbi öt év alatt). Mit tesz a város, hogy a helyzet javuljon? – kérdezte. Azt is elmondta, hogy az ott élők és gazdálkodók jogos elvárása, hogy az önkormányzat mindent tegyen meg annak érdekében, hogy az út állapota jelentősen javuljon. Vannak olyan szakaszai, melyek gyakorlatilag járhatatlanná váltak.

Márki-Zay Péter polgármester válaszában közölte: a Rárósi út nem az elmúlt éveken vált ilyen minőségűvé. Nem a mostani városvezetés hibája, hogy botrányos állapotú. A Modern Városok Program részeként a város előkészítést és kisajátítást végzett és végez, a tervek elkészültek. Az önkormányzat kérte, hogy a tervezésnél megspórolt pénzt a kerékpárút építésére csoportosíthassák át, de nem lehetett. A program nagy részét Lázár János állította le. – Talán csak a Berényi Károly által kilobbizott Klauzál köz kivételével egy lakosra jutóan annyi pénzt nem fordítottunk az út megjavítására, mint a Rárósi úton. Most azt kértem, hogy 20 millió forintot csoportosítsunk át erre az útra és abból, amit lehet, oldjunk meg, kátyúzzunk, újítsunk fel egy szakaszt. Ennél több pénzt, ennyi lakosra sehol máshol nem fogunk fordítani, ezt megígérem. A Rárósi út szívügyünk! – tette hozzá a polgármester.

Mindezek után tényleg kíváncsiak lettünk, mi a helyzet a Rárósi út, az északi elkerülő úttól északra fekvő szakaszán, ahová autóval még a délmagyaros kolléganőnk sem merészkedett be. Jogosan, mi a helyismeretünknek köszönhetően, s az út állapotát ismerők tanácsait megfogadva, kerékpárral eredtünk neki, hogy tapasztalatot szerezzünk a helyzetről. Nem takarékoskodtunk az erőnkkel egészen a Kéktói ménes magasságáig mentünk – két keréken.

Az elkerülő lehajtója végét követő első száz méteres legalább száz, inkább kisebb, mint nagyon kátyú közt kellett lavíroznunk, bár az autósok itt nem az úthibák miatt lassítottak, hanem azért, hogy megkérdezzék hová indultunk, s felajánlják, hogy elvigyek a tanyavilágbéli célunkhoz. De maradtunk a bicikli nyergében.

Az út további, mintegy két-három kilométeres szakaszán, főleg az azt keresztező Kútvölgy-Kakasszéki csatorna közelében, a kisebb kátyúkból egyre nagyobbak lesznek, majd a rossz rész után egy jobb következik, majd ezek válogatják egymást. Meg a 30-as, illetve a 40-es sebességkorlátozások. Nem véletlen.

Az egyetlen szemből érkező kerékpáros azt mondta, hogy az út legrosszabb része a gátőrház után kezdődik. Igaza volt, itt már az asztallapnyi méretű kátyúk sem ritkák, majd a szárító után bizony az út széléből is eltűnt az anyag.

Akad olyan hely is (nem is egy), ahol két kátyú olyan hatalmas. hogy azok gyakorlatilag lefedik az úttest teljes szélességét. Ezeken az autósok (és meglepően nagy a forgalom késő délután) lépésben hajtanak át, de még a traktorosok is a féket nyomják, a gáz helyett.

Azt láttuk, tapasztaltuk, hogy ha a város az úttestet széltében elfoglaló kátyúkat és a mélyebb úthibákat kijavíttatja, azaz ezekre elég lenne a húszmillió, akkor jelentősen javulna az útminőség. És ebben néhány rendszeresen arra közlekedő is egyetértett.

Volt, aki azt mondta, hogy az úttest állapota évtizedek óta fokozatosan romlik. Arra emlékszik, hogy bár a város időnként kátyúztatott, azon nagyobb javítást még a tsz-korszakban végeztek. De azóta is több, mint harminc év telt el.

  • külső Rárósi út (1)
  • külső Rárósi út (3)
  • külső Rárósi út (5)
  • külső Rárósi út (6)
  • külső Rárósi út (8)
  • külső Rárósi út (9)
  • külső Rárósi út (10)
  • külső Rárósi út (11)
  • külső Rárósi út (12)
  • külső Rárósi út (13)
  • külső Rárósi út (15)

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!