Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

Lázár János szereti Horthyt, csak a rendszerében kiépült társadalmat nem?

Lázár János kicsit következetlen volt, önnön maga mondandójával szemben. Lelke rajta, csak akkor most el kellene dönteni: szeretjük a Horthy-rendszert vagy sem? Mert a kettő egymástól nehezen elválasztható, már amennyiben az egykori kormányzót, mint államférfit és nem mondjuk, mint nagypapát vizsgáljuk. VÉLEMÉNY.

Lázár János Kenderesen, Horthy Miklós kormányzót kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának nevezte.

Lázár Jánosnak ellenben igazából nem tetszett a megyeék átnevezése vármegyékre. Erről még a törvény megszavazásakor is írt Facebook oldalán. Mindezt megelőzően még azz Index szemlézte azt, hogy a vármegyék visszahozatala már 2011-ben is felvetődött, és akkor Lázár azt mondta, hogy ő is azt gondolja, amit egy hódmezővásárhelyi választó mondott neki, jelesül, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot. Az akkor már inkább kormányközeli Index a kormányellenességgel szintén nem vádolható MTI-n keresztül idézte ezeket a sorokat. 2022-ben pedig kifejtette, véleménye nem változott a témában.

És hogy miként kapcsolódik össze ez a két hír? Az a bizonyos hódmezővásárhelyi polgár, még 2011-ben vagy azelőtt kimondta a kulcsszavakat a témában: cseléd és napszámos.

Hogy Horthy Miklós háborús bűnös volt-e, esetleg ő maga felelős a Don-kanyarban elesettek vagy a több százezer zsidó honfitársunk haláláért? Nos, erről laikus, történelem kedvelőként nem vagyok meggyőződve, ez kulturált beszélgetésben mindenképpen vitaalap, és én is hajlok arra, hogy azt mondjam: ezek nagy része erős külső nyomásra következett be. Persze nem akarom mindentől mentegetni a kormányzót. Hogy Horthy antiszemita volt? Igen. És ezzel sem felmentve őt, de tulajdonképpen csak ,,belesimult” a kor európai politikai áramlataiba, ami persze sajnos később Auscwitzhoz vezetett. De volt, amiben nem lehet a felelősségét megkerülni.

Meglátásom szerint elsősorban abban, hogy konzervált egy feudális társadalmi berendezkedést. Hogy a falvakban és a városokban rengeteg volt a cseléd (ők tipikusan városi réteg voltak), a napszámos, a szegény sorban élő paraszti származású ember, akik persze a közoktatás reformja miatt elvégezte az elemi iskola 4 osztályát, de gimnáziumba, pláne egyetemre, főiskolára csak egy töredékük tudott bekerülni. Félreértés ne essék, ezek a társadalmi rétegek nem a Horthy-rendszer alatt alakultak ki, de Klebelsbergen kívül, aki 1932-ben elhunyt, ez a politikai elit semmit nem tett meg, pedig tehetett volna, ennek a rétegnek a felemeléséért, sőt, kényelmes volt őket ott tartani, ahol voltak.

Horthy Miklósék a valóban félresiklott, és a Tanácsköztársaságba futó demokratikus törekvéseket minden rossz okozójának, az ördögtől valónak ítélték, ezért is maradt az államforma Királyság, csak éppen király nélkül. Vidéken több helyen vissza is hozták a nyílt választást, arról nem is beszélve, hogy csökkentették a választásra jogosultak számát. Egyáltalán, azt gondolta ő és a politikai elit, hogy a 19. század alkotmányos világát kell tovább folytatni, nem valami újat kitalálni.

Pedig tudjuk, hogy a demokrácia nem egyenlő a Tanácsköztársasággal, ám ennek eredője az lett, hogy kevesek jóléte sokak keserű sorsán keresztül valósult meg. Személy szerint ezt már sokkal inkább Horthy bűnének róvom fel. Társadalmilag zsákutcába vezette az országot, és bár volt gazdasági fejlődés, de az nem a politikai vagy társadalmi környezet következménye volt. Ezt pedig már nem lehet a nácikra vagy más külső erőre fogni.

Nos, sokan ezt a berendezkedést és világot sírják vissza? Mert valójában, aki agyondicséri Horthyt, az méltatja a kor társadalmi berendezkedését is.

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!