Szabó T. Annának már 15 évesen készen állt a verseskötete, míg Dragomán György első regényére tizennégy évet kellett várni – derült ki szerda este a Németh László Városi Könyvtárban rendezett beszélgetésen, melyre közkívánatra hívták meg a házaspárt.
A többek közt József Attila-díjas költőnő és a szintén József Attila-díjas regényíró bár Kolozsvárról és Marosvásárhelyről származik, mégis szombathelyi gimnazistaként ismerkedtek meg egymással. Annak ellenére, hogy családjaik ismerték egymást. Dragomán György elmondta: fogorvos édesapja rendszerese írt novellákat, melyet baráti társaságban olvastak fel, ő maga pedig dacból határozta el, hogy regényíró lesz. Mit sem sejtve arról, hogy a regényírás olyan, mint a szoba egyik sarkából a másikba cipelni két olajoskannát.
Van úgy, hogy egész nap a regényén dolgozik, s végül ebből csak egyetlen egy mondat marad, de az sem kerül bele a végleges regényváltozatba. Szabó T. Anna (aki nyelvész nagyapja erdélyi szótárt állított össze, édesapja pedig biológus) pedig elárulta, hogy verset írt már a vonaton is, ebből pedig az látszik, hogy ezt írni, ha nem is könnyebb, de gyorsabb.
– Elhittük egymásnak már gimnazista korunkban, hogy tudunk írni, írtunk hát, olvastuk egymás munkáit, vitatkoztunk, közben tanultuk az írás mesterségét – árulta el Dragomán György, (többek közt A fehér király, a Máglya és a Főzőskönyv szerzője, aki mostanában egy több, 91 ezer kedvelővel és 91 követővel rendelkező Facebook oldalon teszi közzé részletekben írásait, azaz gasztronómiai bejegyzéseit.
A költő és az író beszélgetéséből az is kiderült, hogy fiatal korukban egymásnak olvastak és írtak, veszekedtek, megvédték érveiket, olykor széttépték egymás írásait. Ez utóbbit máig kölcsönösen szégyellnek.
Dragomán György azt is elmondta, hogy szerinte nincs különbség a régebbi és a mostani írók-költők között, hiszen nem tudják a maiak sem megmondani, hogy mely korosztálynak írnak, hiszen lehet, hogy majdan azok is olvassák műveiket, akik ma születnek, vagy akik majd csak a jövőben.
A házaspár azt is elárulta, hogy a romániai egykori elnyomó rendszer utóhatása ma is tetten érhető műveikben, s nem csak a témaválasztásban, de még a kötetek címeiben is. És azt is elmondták, hogy ezek a címek hogyan is keletkeztek.
Az est előtt Szabó T. Anna és Dragomán György két rendhagyó irodalomórát is tartottak a német lászlós és bethlenes diákoknak, akik ezeken többek közt megtudták, hogy Dragomán György azoknak a ’80-as években Erdélyben dühöngő kalózvideó korszak révén határozta el, hogy író lesz, melyek hangalámondója ő volt. Nem volt ez kis teljesítmény, hisz ez évente 1200 filmet jelentett. Ezek alapján tanulta meg összefoglalni, elmesélni a történeteket. Azokat is, melyeket el akart mesélni.
