Horthyt és IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt is megfestette, de leginkább a mártélyi szegény emberekről és a tájról, valamint Vásárhelyről készült képeiről ismerték Darvassy Istvánt, Tornyai János barátját, akinek emlékkiállítása nyílt tegnap délután az Alföldi Galériában.
Az első világháború orosz frontján hősiessége okán vitézséget kapott, a két világháborút közti vásárhelyi és országos művészeti életében szerepet játszó alkotó hamvait – ahogy arról már beszámoltunk – nemrégiben temették újra a vásárhelyi Kincses temetőben, ahol fel is avatták közadakozásból felállított síremlékét.
A kiállítás a Tornyai múzeumban őrzött, illetve magántulajdonban álló festményeit vonultatja fel, beleértve ebbe néhány személyes tárgyát, így például vázlatfüzeteit, az egykor az általa tervezett könyvborítókat, a családja a 16. századból származó nemesi címerét és egykori festőállványát.
A tárlatot Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum történész muzeológusa és Elek András, ajánlották a nagyérdemű tárlatlátogatók figyelmébe, akik számára felidézték Darvassy István családja történetét, illetve az 1960-ban Budapesten elhunyt festőművész katonai, művészi és pedagógusi életpályáját. Ez utóbbiról itt olvasható néhány érdekesség.
A két világháború közti vásárhelyi alkotóművész egyébként Vásárhely megbízásából 1923-ban megfestette Juhász Mihály polgármester portréját, majd 1940-ben Horthy Miklós kormányzót. 1945 után, valószínűleg ez utóbbi miatt maradt ki a művészeti életből. A kedvenc témáját a mártélyi halászok, a szegény, putrikban viskókban lakók élete jelentette.
Azzal, hogy a VIII. kerületben élő alkotó olyan népszerű személyiségnek számított, hogy nem volt olyan építkezés, melyen nem egykori tanítványai dolgoztak volna (előbb a szegedi, majd a fővárosi felsőipari iskolában volt pedagógus), illetve élete végén tanácstagnak is választották.
