Vannak vármegyék, lették főispánok, mégis a megyei önkormányzatok eljelentéktelenítése, kiüresítése folyamatosan zajlik 2010 óta – derül ki a Népszava gyűjtéséből. Míg korábban a megyei önkormányzatok éves szinten 12-35 milliárd forintból gazdálkodhattak, addig az idén alig 0,5-től 13 milliárdig terjed a költségvetési főösszegük – úgy, hogy utóbbiba az uniós projektek, valamint az állami támogatások is beleszámítanak.
Kötelezettségeik kimerülnek különféle pályázati koordinációban, kisebb települési programok, kirándulások szervezésében és támogatásában, vagy éppen a falugondnoki képzések levezénylésében, emellett több helyen súlyos tíz-, sőt, akad, ahol százmilliót fordítanak a vármegyei identitás erősítésére. Az elnöki teendők jelentős része amúgy reprezentáció: utak, járdák, kisebb-nagyobb üzemek avatásán vesznek részt, falunapokat, egyéb programokat látogatnak.
Érdemi feladatok híján a megyei, illetve az idén év elejétől immár vármegyei önkormányzatok ma leginkább kormánypárti kádertemetőként, -pihentetőként, elenyésző esetben -nevelőhelyként funkcionálnak – jegyzi meg a lap. Éves költségvetésük jelentékeny hányada az elnökök, alelnökök, képviselők, illetve a kislétszámú apparátus illetményére, fizetésére megy el.
