A harmadik Piroska filmjét is elkészítette Baté Szilveszter székkutasi videós (a képen), így állítva emléket a községet egykoron világhírűvé tevő Hugo Hartung regénynek és az abból készült játékfilmnek és a községben élőknek.
Németországban, Ausztriában, valamint Svájc, Hollandia és Belgium német nyelvterületei tévéállomásai karácsony táján rendszeresen levetítik a Hugo Hartung: Gyakran gondolok Piroskára című regényéből 1953-ban készült, de az akkori Jugoszláviában lévő Oromhegyesen és a Palicsi tónál forgatott filmet, mely megalapozta a székkutasi Piroska-kultuszt. A Liselotte Pulver, az általa alakított székkutasi állomásfőnök lányaként lett világsztár.
Ilyen a filmben a magyaros vendégszeretet:
A kutasiak, ahogy a magyar nagyközönség évtizedeken át nem láthatta a filmet, mert az nálunk nem került sem a mozikba, sem a tévébe. Aki szerencsés volt, az 2016 októberében A M3-as csatornán egy alkalommal feliratos változatban megtekinthette. Az alapanyagként szolgáló regényt – mely története szerint 1922-ben egy német cserediák érkezett Székkutasra, azaz Hódmezővásárhely-kutasipusztára, ahol nem csak a magyaros vendégszeretettel, de Piroskával és a szerelemmel is megismerkedett – magyarul először csak 1987-ben olvashatták, amikor az magánkiadásban, kis példányszámban – Sipka Sándorné Serfőző Rozália fordításában – megjelent.
Így sokáig nem nagyon értették, hogy a német kamionsofőrök miért keresik fel a székkutasi szélmalmot és miért látogatnak el a vasútállomásra. A nyolcvanas években a német turistáknak Piroska programokat is szerveztek ide, vonatozással, betyárokkal és szíves, magyaros vendéglátással. Hugo Hartungnak, az íróvá ért egykori cserediáknak 2009-ban avatták fel a közadakozásból megvalósult mellszobrát, s akkor külön emlékszobát is kapott. A kétezres években egy ideig rendeztek Piroska-lakodalmat is, az eredetileg még a Szeged Tourist által épített Piroska csárdában, a Piroska fesztivál részeként. A német turisták Piroska programok iránti ’80-as évekbeli lelkesedésének azonban a délszláv háború véget vetett – úgy tűnik egyszer, s mindenkorra.
Baté Szilveszter három dokumentumfilmet is készített a regény alapján, 2015 az elsőt, 2017-ben a második részét is bemutatta Vásárhelyen a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban telt ház előtt (akkor a nézők zöme Székkutasról érkezett), illetve az Emlékpontban. A harmadikat, a Románc és elmúlás címűt pedig Mártélyon vetítették. Azt mondta, hogy a legnagyobb videómegosztó portálon nem akarta közkinccsé tenni.
– Nagy tervem, hogy a dokumentumfilmet bemutatom Németországban, ezért annak német nyelvű változata is készült. Tíz és alatt, 2009 és 2019 között készítettem el, azzal a céllal, hogy emlékezzek a szereplőire és megörökítsem mindazok visszaemlékezéseit, akik még ismerték Késői Katalin Saroltát. Akiből az író fantáziája teremtette meg a regénybeli Piroskát – és magát a történetet – tette hozzá.
Draskovics Pálné Késői Katalin Saroltával, akiről az író fantáziája a regény címszereplőjét alkotta Baté Szilveszter már nem tudott beszélni, hiszen 2003-ban elhunyt. „Piroska” egyébként nem állt szóba még azzal a német újságíróval sem, aki írni akart róla – a film és utóélete kapcsán.
Ebben a cikkben szerette volna megszólaltatni a német újságíró Piroskát.
– A gyermekeivel azonban sikerült beszélnem, igaz három évembe került, mire – közvetett úton, az internet segítségével Temesvári Imre családján keresztül – sikerült rájuk bukkannom. Kiderült, hogy Temesvári Ildikó, az egyik visszaemlékezőm Budapesten él. Hozzá Molnár Ernő, a Sóshalmi Olvasókör elnöke segítségével jutottam el – mondta.
Baté Szilveszter, a Románc és elmúlásban nem csak a regényalakokká formált szereplők és családjaik történetét meséli el, de bemutatja Kutaspuszta egykori, mára rég elsüllyedt világát, s a száz évvel ezelőtt ott élőket. Azt mondja, hogy a székkutasi Piroska kultusz mára lecsengőben van a faluban, legfeljebb csak a regényt ismerik a helybéliek, a mártélyi filmbemutatón pedig azon döbbent meg, hogy az ottani közönség semmit sem tudott a Piroskáról.
Baté Szilveszter kamerájával egyébként nem csak a Piroska regényt és annak kultuszát járta körül, de tizenhárom egyéb filmet is készített szülőfalujáról.
***
Német nyelvterületen Székkutas a legismertebb magyar falu. Hírnevét a magyaros vendégszeretetével alapozta meg az 1920-as években cserediákként itt vendégeskedő, később ismert íróvá lett Hugo Hartungnak köszönhetően. A kutaspusztai élményeit az olvasó elé táró, Gyakran gondolok Piroskára című regénye nagy sikert aratott, s a települést az ebből készült világhírű filmek tették igazán ismertté. És ezért azonosítják a németek a magyarokat a vendégszeretettel, s ismerik a gulyás, a puszta, a paprika szavakat és persze a Piroska (Piroschka) nevet is.
