Vegyen velünk lendületet! 970×250 -1

Óránként 130 kilowatt áramot termel a lelei úti hulladéklerakó

Ezt is megtudhatta az az ötven érdeklődő, akiket ma három csoportban vezettek végig a maroslelei úti hulladéklerakó területén az Erőművek Éjszakája rendezvény egyik helyszínén.

–  Úristen, mennyi mosogatószivacsot használunk és dobunk el! – fakadt ki az egyik látogató, miután terepjáróval felvitték a szakemberek az Erőművek Éjszakája alkalmával látogathatóvá tett a FCC Regionális Hulladékkezelő Központ maroslelei úti telepén a hulladékgyűjtő tetejére, ahol láthatta az oda hordott szemét mennyiségét.

Máténét is sokkolta annak a szemétmennyiségnek a látványa, melyet jelenleg nem lehet válogatni, így az tovább növeli a maroslelei úti regionális hulladékgyűjtőn emelkedő kisebb hegyet.

Az Erőművek Éjszakája alkalmából ma is be lehetett menni a lelei úti telepre, ahol a szakemberek vezetésével bárki szembesülhetett azzal, hogy mi lesz az otthon önfeledten a kukába dobott szemét vagy éppen a szelektíven gyűjtött hulladék sorsa. A mai alkalomra előzetesen ötvenen regisztráltak.

Mi az első turnussal (közte egy csanádpalotai családdal) jártuk végig a telepet, követve a hulladék útját, csodálkoztunk rá arra, hogyan őrli apró darabokra még a vastagabb faágakat a MAN teherautó motorral hajtott hatalmas gép, hogyan érlelődik (belül erjedés közben 60 Celsius fokra is felmelegedő) komposzt s azt, hogy forgatja egy másik speciális gép.

De rendkívül érdekes volt a kartonbálázása is, ahol azt is megtudtuk, hogy minél nagyobb egy karton, annál könnyebb bebálázni, s annál kevesebb bálázóanyag kell hozzá.

A látogatók aztán alaposan rácsodálkoztak arra is, hogy a deponált, s erjedő kommunális szeméthegy mélyén keletkező metángázt is munkára fogták még régóta. A gázmotor óránként 60 köbméternyi metánból óránként 130 kW elektromos energiát állít elő, s ez betáplálódik az országos hálózatba.

A kijelző is mutatja azt a bizonyos 130 kilowattot, ami nagyjából fedezi az újvárosiak fogyasztását

Azt is megnézhették, hogy a depóra zúduló, majd onnan csurgalékvízként távozó csapadékvíz milyen szűrőberendezésen megy keresztül, hogy azt ivóvíz minőségűre tisztítva végül egy erre szolgáló medencében – az előírások szerint – elszikkasztják.

– Azért tarjuk fontosnak az ilyen alkalmakat, mert az emberek napjainkban kevéssé szembesülnek azzal, hogy mi történik valójában a hulladékkal – mondta Erdélyi Attila, az FCC Hódmezővásárhely Kft. ügyvezető igazgatója. – Bár sokszor elhangzik, hogy milyen fontos a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékhasznosítás, de amikor kijön valaki ide, és látják, hogy valójában milyen befektetett és mennyi munkát, mennyi gépet és milyen speciális gépet és milyen költséget jelent mindez.

Megtudtuk, hogy a vásárhelyi hulladékkezelő létesítménybe évente közel 40 ezer tonna hulladék kerül, ebből az anyagában hasznosítható papír, műanyag, 1500 tonna, a biológiailag lebomló hasznosítgató hulladék, melyből komposztot gyártanak, 1000 tonna.

– Az ezek feletti rész mind a lerakóra kerül, nem azért, mert ezt nem szeretnénk hasznosítani, hanem azért, mert az annyira szennyezett, hogy azzal már senki sem veszi át tőlünk – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

– Nagyon érdekelt a komposztálás, de a szemét gyűjtés és annak szétválogatása is – árulta el Máté János, aki kisfiával Leventével, a feleségével és a cikkünk elején megszólaltatott édesanyjával Csanádpalotáról autózott el a vásárhelyi lerakó nyílt napjára. – Nálunk odahaza nem tudom hová elhelyezni az üveghulladákot, azt a feleségem szokta Szegeden a gyűjtőbe bedobni, még szerencse, hogy a megyeszékhelyen dolgozik.

Hozzátette: kiderült, hogy a szemétgyűjtés és -kezelés milyen hatalmas költségekkel jár, s megtudta, hogy az általuk is fizetett szemétdíjat mire is fordítják. Neki a legjobban egyébként az tetszett, hogy a  szemétben keletkező metángázból áramot fejlesztenek.

Vegyen velünk lendületet! 600×600 -2

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!