Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa szeretné elérni, hogy nyugati irányba Szekszárd – Dombóvár – Kaposvár, dél-keleti irányba Szeged – Röszke vonalon bővüljön tovább az M9-es autópálya nyomvonala – hangzott el a TOP 100 Gazdasági Konferenciáján tegnap.
Az eseményen mutatták be a kamara a térség gazdasági teljesítményét, illetve legjelentősebb vállalkozásaival foglalkozó TOP 100 kiadványát, melyhez kapcsolódóan elismeréseket adott át dr. Kőkuti Attila, a CSMKIK elnöke. Nagyvállalati kategóriában a Legrand Zrt., középvállalati kategóriában a Csomiép Kft., kisvállalati kategóriában a Zengő Alföld Kft. kapta a díjat.
A program kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, amelyen második generációs vezetők osztották meg a generációváltással kapcsolatos tapasztalataikat. A beszélgetés résztvevői – Fazekas Bálint, Euronics Műszaki Áruházlánc – Vöröskő Kft. ügyvezetője, Boross Dávid, Oázis Kertészet ügyvezetője és Mészáros Antal, Csomiép Beton és MeliorációsTermékgyártó Kft. ügyvezetője – megegyeztek abban, hogy viharos gazdasági körülmények közepette is előremennek, proaktív módon fejlesztik, illetve alakítják át cégeiket, s legnagyobb értékeiket, a szakembereiket valamennyien igyekeznek átmenteni a jövőbe.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a konferencia első előadójaként arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Építési és Beruházási Minisztérium készre jelentette az állami beruházási törvényt, amely teljesen új alapokra helyezi a magyar állam beruházási politikát. Mint elmondta, a törvény előkészítése során 30 építőipari, gazdasági, vállalkozói szervezettel egyeztettek, közel 900 javaslatot kaptak, amiből 800-at be is építettek a szabályozási gyakorlatba. A kerettörvény a kormány jóváhagyása után október-novemberben kerülhet az országgyűlés elé, 2023 január 1-én pedig hatályba is léphet.
Dr. Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, Magyarország célja az orosz energia-importtól való függés csökkentése, végül a függetlenség elérése. Jelenleg a teljes földgázimport 95%-a orosz forrásból származik. Magyarország energiaellátása szempontjából három kiemelt stratégiai célt fogalmazott meg a helyettes államtitkár: a földgázigény csökkentése az energiamixben, az alternatív energiaforrások arányának növelése és a növekvő villamosenergia- és rugalmassági igény kiszolgálása.
Bányai Gábor kormánybiztos munkája bemutatása mellett a megyét érintő fejlesztésekről is beszélt. A legfontosabb feladatok között említette a vízpótló rendszerek kialakítását, a technológia-váltás előkészítését vagy éppen az energia-problémák kezelését. A konkrét fejlesztések között megemlítette a Homokhátság vízvisszapótlását, a Science Parkot az ELI mellett, a szegedi Déli Tisza-hidat (aminek tervezésénél a vasúti összeköttetésre is gondolnak), a Budapest-Belgrád és a Szeged-Szabadka vasútvonalat, valamint az M9-es autópályát. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a pálya nyomvonalának a kialakítása még folyamatban van. A kormánybiztos a megújuló energiákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy geotermikus erőforrásokban az ország egyik leggazdagabb térsége Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye, élni kell e természet adta lehetőséggel.
Tardos Gergely, OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója sötét jövőt vázolt fel. Megáll a globalizáció, vége az alacsony energiaáraknak, vége az alacsony kamatoknak. A régi növekedési motorok kifulladóban, támogató helyett szigorú gazdaságpolitika jön, az energiakrízis következtében leáll az ágazatok egy része (bajban a feldolgozóipar is), az infláció miatt csökkennek a reálbérek, drágul a finanszírozás, visszaesik a hitelezés és leáll az építőipar jó része is. Rövid távon gyenge forinttal, magas kamatokkal, visszaeső gazdasági teljesítménnyel, vállalati bezárásokkal, csődökkel és magasabb munkanélküliséggel kell számolni. Középtávon viszont esni fognak az energiaárak, de a régi szintekre nem térünk vissza és lassabb trend-növekedés várható.
