Vegyen velünk lendületet! 970×250 -3

A covid óta visszaesett a rákos betegek ellátása

Mintegy 10-20 százalékkal esett vissza a daganatos betegek ellátása a koronavírus-járvány kezdetén Magyarországon, és ezt azóta sem sikerült visszaállni a világjárvány előtti időszakra – ismerteti a Népszava a Népegészségügy című szaklap friss tanulmányát szemlézve. Eszerint a járvány első másfél éve alatt leginkább műtétek maradtak el.

Így például mintegy 40 százalékkal kevesebb beteget operáltak tüdőrákkal, 12 százalékkal kevesebbet emlőrákkal, és 20,5 százalékkal kevesebbet vastag- és végbéldaganatos betegséggel. A visszaesés mértékét a pandémiát megelőző évek adataihoz viszonyítják.

A műtéteknél ugyan kisebb mértékben, de csökkent a sugár-, illetve a kemoterápiás kezelések száma is. Míg az utóbbi ellátásban csak néhány (4,3, 4,1, 3,8) százalékkal maradtak el a terápiák, addig a sugárkezeléseknél (22,3, 15,8, 28,3) százalékkal.

A tüdődaganat-műtétek esetében az erősebb visszaesést magyarázhatja, hogy különösen nehezített volt a gyanú kivizsgálása (például a bronchoszkópiához negatív COVID-19 teszteredményre volt szükség). További nehezítő tényező lehetett, hogy a tüdődaganat ellátásának kapacitása szűkült, mivel a pulmonológiai osztályok tevékenységét a COVID-19 betegek ellátása dominálta – olvasható a tanulmányban.

A szerzők jelezték: a COVID-19 világjárvány elleni intézkedések miatt nemcsak a feltételezett új daganatos betegek, hanem a már diagnosztizált, kezelés alatt álló páciensek is számos nehézséggel néztek szembe. Így például a szűrések időleges felfüggesztése és a terápia megkezdésének késedelmén kívül, olykor-olykor meg is szakadt az ellátásuk.

Fontos figyelembe venni, hogy a műtétet jellemzően még a rák korai stádiumában alkalmazzák kezelésként. Vagyis operációra leginkább akkor van esélye a betegnek, ha még időben felfedezik a daganatot, vagy az egyéb kezelések hatására műthetővé válik. Ezzel együtt is a kemoterápiához képest jelentősen nagyobb arányú műtétszám-visszaesés azzal magyarázható, hogy a kezelt betegek átlagosan a betegségük későbbi stádiumában voltak és nem volt már lehetőség a műtétre; vagy valamilyen okból akadályozott volt annak elvégzése. A szerzők azt írták: az előbbiből előrehaladottabb állapotban történő felfedezésekre következtethetünk, ugyanis a már rendszerben lévő daganatos betegek ellátását az intézkedések nem korlátozták. Így az ő számuk feltételezhetően kisebb mértékben változott.

A betegek vélhetően maguk is kevésbé fordultak orvoshoz a járvány nagyobb hullámai alatt. Ezzel az esélyük is csökkent a még korai daganatos elváltozások felismerésére. Amikor pedig végül – a tünetek megjelenésével, erősödésével – orvoshoz fordultak, a betegségük már nem volt műthető állapotban, csak a kemoterápia jöhet szóba. A betegek sok esetben daganatgyanú esetén sem kérték a diagnózis pontosító vizsgálatokat, mert úgy hitték: nem végeznek műtéteket a járvány ideje alatt, noha az onkológiai műtétek még átmenetileg sem voltak felfüggesztve.

Népegészségügy című szaklapban megjelent tanulmány szerzői: Mayer Balázs, Tóth Manna, Csanádi Marcell, Zemplényi Antal, Fedgyas-Freyler Petra, Oross-Bécsi Rita, Elek Péter és Szécsényi-Nagy Balázs.

- HIRDETÉS -

- HIRDETÉS -

Vegyen velünk lendületet! 600×600 -2

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!