Kevés fiatal tud már hímezni. Hogyan lehetne őrizni a hagyományt? – hívta fel a figyelmet a mai közgyűlésen Lőkösné Nagy Sarolta képviselő.
A vásárhelyi hímzés Hódmezővásárhely öröksége. E hímzést másnéven szőrhímzésnek nevezzük. Magyarország különböző vidékein a szőrhímzések a XVIII. században, a XIX. század elején voltak ismertek. Az Alföldön a felvetett ágyak párnáit varrták ki szőrhímzéssel. Az alföldi szőrhímzések között legismertebbek a kunságiak és a hódmezővásárhelyiek – olvasható a Hódfó Hódmezővásárhelyi Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján.
A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. Jellemző az árnyalt színek használata, amelyet úgy értek el, hogy a hímzőfonalat ugyanabba a festékoldatba egyszer, vagy többször mártották aszerint, hogy, világosabb, vagy sötétebb árnyalatot akartak elérni. A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, stb. – ezt szintén a Hódfó oldalán olvashatjuk.
A cég hímzőműhelye továbbra is készít gyapjú fonallal hímzett, tradicionális vásárhelyi hímzéseket és a bársony alapanyagon gyapjúfonallal hímzett Úri mintájú kézimunkákat.
A pénteki közgyűlésen Börcsök Györgyi, a Hódfó Hódmezővásárhelyi Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft. igazgatója elárulta, a hímzőműhely veszteséggel működik, minden programon jelen vannak, mindenki tudja milyen munka folyik náluk, de nincs jelentkező ilyen feladatra. A nem megváltozott munkaképességű munkavállalók bérét ki kellene termelni, ami lehetetlen. Jelenleg 18 fő dolgozik a hímzőműhelyben, közülük 10-11 személy öregségi nyugdíjas.
Fejes Péter önkormányzati képviselő arról beszélt, meg kellene próbálni ruhára is hímezni, a vásárhelyi hímzést bemutatni a világnak. Lehet, hogy nem illik bele a képbe, de attól az még vásárhelyi hímzés – fogalmazott. Erre reagálva az igazgató elmondta, évek óta hímeznek mindenhova.
Dr. Berényi Károly alpolgármester felvetette, le kellene védeni a vásárhelyi hímzést, ezáltal nem lennének másolatok a piacon. Börcsök felidézte, Rapcsák András annak idején próbálta, de nem sikerült. Olyan sok a minta, a lehetőség, hogy nem tudták levédetni, hiszen ha már módosítják mások, akkor bár hasonlít rá, mégsem vásárhelyi hímzés.
Tavaly egy különleges felajánlás érkezett a Tornyai-múzeumba: Hódmezővásárhely 1939-1944 közötti országgyűlési képviselőjének, vitéz dr. Lénárt Jánosnak a felesége viselte azon fekete színű, földig érő estélyi ruhát, amelynek gallérját, övét és táskáját a jellegzetes vásárhelyi hímzés díszíti.
