Hétről hétre felmérik, hol vannak a szúnyogok tenyészőhelyei Vásárhelyen és Mártély üdülőterületén

Május 16-án és 17-én kezdődik Vásárhelyen a kombinált földi kémiai gyérítés, ezt követi a katasztrófavédelem által végzett május 20-án. Az önkormányzat péntek reggel közölte, rovartannal foglalkozó szakértők a település területén és Mártély üdülőterületén szisztematikusan és rendszeresen, hétről-hétre felmérik, térképezik a szúnyogok tenyészőhelyeit.

Márki-Zay Péter polgármester a Vásárhelyi Televízió Időben című műsorában elmondta, a 2021-es évben hatékonyan vették fel a harcot a vérszívókkal, és az idén is mindent megtesznek azért az önkormányzatnál, hogy minél kevesebb csípéssel megússzuk a szúnyoginváziót. Május 16-án és 17-én indul a kombinált földi kémiai irtás, majd röviddel ezután, május 20-án a szintén vegyi védekezés a szúnyogokkal szemben. Ez utóbbit az országos katasztrófavédelem végzi, de a város a saját pénzéből is rendel légi irtást. Ezt kiegészíti egy biológiai gyérítés is, amit a szegedi minta alapján végeznek el.

Az önkormányzat tájékoztatása részletesen bemutatja a folyamatot. Eszerint a biológiai gyérítés lényege, hogy feltérképezik a csípőszúnyogok tenyészőhelyeit majd megjelenési formáit, mert a különböző fajok más és más élőhelyi és szaporodási jellemzőkkel bírnak, így az ellenük való védekezés csak élettani tulajdonságaik, szokásaik figyelembevételével lehet eredményes.

A szakértők felmérik a tenyészhelyeket, megizsgálják a nagyobb esőzéskor keletkező, illetve a Tisza áradása után visszamaradó vizekben a szúnyoglárvák élőhelyeit és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, valamint mérik a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát. Fertőzöttség esetén azonnal jelzik a biológiai kezelés indokoltságát, így a biológiai szúnyoggyérítést szakemberekkel azonnal el tudja végeztetni az önkormányzat.

A településen kifejlődő fajok döntően nem távolodnak el messzire tenyészőhelyüktől (erdei szúnyogok, háztartási pangóvizekben tenyésző szúnyogok), ellenük is nehéz központilag védekezni akár biológiai, akár kémiai módszerekkel. Ennek oka részben az, hogy e fajok, felkutathatatlan és szétszórt helyeken tenyésznek (az erdő fáinak odvában, pocsolyákban). Esetükben a biológiai módszer – miszerint a tenyészőhelyet kezeljük a lárvafejlődéskor, nem alkalmazható, hiszen a sok ezer apró erdei pangóvíz feltérképezhetetlen és kezelhetetlen. A kifejlett példányok kémiai gyérítése pedig azért nem lehet eredményes, mert a légi szórás nem tudja a lombkoronaszint alá juttatni a hatóanyagot.

Hasonló az eset a háztartási pangóvizekben kikelő fajok esetében is. Az esővizes hordók, víztárolók, medencék szintén felderíthetetlen és központilag kezelhetetlen tenyészőhelyek. Ezeket a pangóvizeket csak a lakosság tudja megszüntetni.

HIRDETÉS

A Hódpress sütiket használ a jobb működés érdekében. Rendben!