A GKI úgy számol, tavaly 300 milliárd forintjába került a rezsicsökkentés az adófizetőknek, idén viszont a számla akár az 1300 milliárdot is elérheti az energiaár-robbanás miatt. Vagyis a rezsicsökkentés fenntartása családonként 320 ezer forintjába kerülhet az államnak.
Tegnap jelentette be a miniszterelnök, hogy beavatkozásokat kezdeményez az Unióban. Orbán Viktor olcsóbb fosszilis energiát akar az úgynevezett ETS rendszer felfüggesztésével, amellyel a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik a tagállamok. Azt is szeretné, hogy ne a gáz határozza meg az áram árát. Továbbá azt is kéri, ne kelljen biológiai összetevőt keverni az üzemanyagokba – átmenetileg. Ezek szerinte a rezsicsökkentés fenntartásához kellenek, ha a gazdaság gyengülne.
A Gazdaságkutató szerint nem csökkentenék jelentősen a költségvetés többletterhét, amiket a miniszterelnök kér az Uniótól, ha egyáltalán támogatnák a többi tagállamban.
„Összességében nem gondolnánk azt, hogy jelentősen csökkenhetne a villamosenergia ára csak ezek miatt az intézkedések miatt. Ami a lényeges inkább az, hogy ezekre az intézkedésekre, amit a miniszterelnök úr elvár, nem sok esély van” – mondta el az RTL Híradójának Molnár László, a GKI Gazdaságkutató ZRT. vezérigazgatója.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője szerint „sokkal hatékonyabb volna egy olyan gazdaságpolitika, ami a forint erősödésével azonnal reakciót váltana ki akár az üzemanyagok árában is”.
