Tiszta vizet kell önteni a poharakba! A víz közelgő világnapjára, március 22-re készülve ezt szorgalmazzák a hazai településeken létrejött Víz Koalíció tagjai. A kezdetben 10 civil szervezetből, 5 vizes szakszervezetből alakult kezdeményezés létjogosultságát azzal magyarázták, hogy Magyarországon folyamatosan romlik az ivóvíz minősége; veszélyessé vált a fogyasztása, és megtízszereződött a naponta előforduló csőtörések száma. A civil kezdeményezést ma már a legnagyobb önkormányzati szövetségek is támogatják, többek közt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke, a somogyi Tab fideszes polgármestere, illetve a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gémesi György is. A Víz Koalíció szerint egyértelműen a rezsicsökkentés miatt romlik a magyar ivóvíz minősége.
A Víz Koalíció azért szorgalmaz – pártállás nélkül – tiszta vizet a poharakba, mert a hazai hálózatból származó víz 86 százaléka egészségügyi kockázatot jelent, 50 százaléka pedig súlyosan veszélyes. A rezsicsökkentés bevezetése óta szitává válik a magyar vízcső-hálózat, ugyanis a nyolc éve központilag befagyasztott árak miatt nincs pénz a hazai csőrendszer rekonstrukciójára. Emiatt a vezetékes hálózatok vize egyre több helyen gusztustalanul sárga és rozsdás.
A politikai célú rezsicsökkentéssel befagyasztották a víz-és csatornadíjakat, ám a vízszolgáltató cégek költségei folyamatosan nőnek, ezért nem jut pénz a hálózat karbantartására. Az ágazatot ellehetetleníti, hogy az ivóvíz áfa-tartama is 27 százalékos, holott alapvető élelmiszerről van szó. Ha ez nem lenne elég, 2013 óta jelentős közműadó is sújtja az ágazatot, de ezekből a bevételekből a vízhálózat tényleges karbantartását végző önkormányzatok, magánszolgáltatók egy fillért sem kapnak. Csak az állami cégek jutnak a központi forrásokhoz, a kistelepülések vízszolgáltatói egy fillért sem kapnak; ezért ezek a cégek kényszerűen hanyagolják el a csőhálózat felújítását. Hazánk vízműhálózatának közel 80 százalékát kivéreztetett, önkormányzati tulajdonú szolgáltatók tartják karban. Ez komoly veszély. Az egyik faluban mesélik, hogy akad olyan másfél méteres csődarab, amelyet már 5 alkalommal javítottak meg, vagyis legalább ötször feltörték, majd ismét leaszfaltozták az utat.
Korábban azt is megírtuk, hogy a rezsicsökkentés bevezetése előtt évente átlagosan 43 kilométer vízcsövet cseréltek ki a fővárosban. Ám ez a szám ma mindössze 13-14 km. Ezért is nőtt meg ugrásszerűen a csőtörések száma Magyarországon.
Megdöbbentő, hogy az elmaradt rekonstrukciók, a csövek rozsdásodása, valamint a korszerűtlen azbeszt- és cementcsövek miatt a víz egy része egyszerűen eltűnik a talajban. Nem ritka, hogy a vízveszteség, vagy ha jobban tetszik: a pazarlás eléri az ivóvíz 30-40 százalékát. Eközben pedig a mai napig vannak olyan belterületek, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Ezeken a helyeken vödörben viszik haza a vizet, de a hatóság időnként elzárja a kutakat, s a lakosság a kánikulában napokig ivóvíz nélkül marad.
A hazai Víz Koalíció alapítói Gyál, Vecsés és Pomáz civil lakói, akik a veszélyhelyzetre már többször felhívták a kormányzat figyelmét. A pártoktól független szervezethez elsősorban azért csatlakoznak az önkormányzatok, mert folyamatosan szembesülnek a finanszírozás hiányosságainak következményeivel. Az elöregedett csövek ma már mindenütt naponta, hetente törnek, a hibák kijavítására nincs elég pénz, ezért gyakori az is, hogy a háztartások egész napokra vezetékes víz nélkül maradnak, a tiszta víz pedig az utcán folyik el.
A kormányzat úgy kívánja a csőhálózat romlását megállítani, hogy közben államosítaná a ma még az önkormányzatok tulajdonában lévő ivóvíz-szolgáltatást. Ez ellen elsőként a somogyi Tab fideszes polgármestere tiltakozott. A TÖOSZ elnöke is úgy látja, hogy a rezsicsökkentés bevezetése után hét évvel csak növelné a bajt, ha állami tulajdonba kényszerítenék a szolgáltatást. Az ivóvíz-szolgáltatás „helyi közügy”. Gödöllő polgármestere, Gémesi György szerint az önkormányzatok – az üzemeltetési számok alapján – jobb tulajdonosok, mint az állam, de a víz ára nem fedezi a szolgáltatás költségeit. Tehát a rezsicsökkentés miatt a 40 vízközmű cég egyharmada a csőd szélén van, az örökölt adottságok miatt a falusi szolgáltatók ugyancsak fizetésképtelenek. Pedig ezek még így is hatékonyabbak, mint az állami cégek.
Államosítás helyett a megoldás inkább az lenne, ha az önkormányzati cégek – csakúgy, mint az állami szolgáltatók – a rezsicsökkentés veszteségeinek ellentételezéseként legalább 60 milliárd forintnyi állami támogatást kapnának. Ha ez nem történik meg, akkor az ivóvíz minősége tovább romlik Magyarországon. Egyébként a rezsicsökkentés pótlására a napokban a Magyar Villamos Művek 200 milliárdos állami támogatást kapott. További százmilliárdokba kerül az állam által fizetett gáz-kompenzáció, illetve 80 milliárd a szemét-díj támogatás. Gémesi szerint ez az ára, ha a kormány befagyasztja az árakat. Valakinek fizetnie kell.
Egy új kormány ezt a helyzetet is másként kezelné, hiszen az ivóvíz minőségéről gondoskodni kell, ugyanis ez alapszolgáltatásnak minősül. A helyzet javítására születtek tervek az ellenzéki műhelyekben, de Gémesi György szerint a választás után először meg kell nézni a kasszát, hogy az ivóvízzel kapcsolatos végleges felújítási terveket meghozhassák.