Környezetbarát termékek, amelyek lebomló anyagokból készülnek. A legmodernebb szemlélet mögött az egyik legősibb kézműves technika bújik meg, a nemezelés. Eredete több ezer évre tekint vissza, ahol minden motívumnak és színnek külön jelentése volt. Ezt a fajta elméleti és gyakorlati tudást egyaránt elsajátíthatják az érdeklődők a Nemzeti Művelődéi Intézet által támogatott Nemez Szakkörben, amely az egyik legújabb foglalkozássorozat a BFMK-ban.
Kicsik és nagyok is nemezelnek, vagyis az előszövés nélküli gyapjút ragasztóanyag híján forró víz segítségével hengereléssel, nyomkodással vagy préseléssel alakítják kívánt formára. A virágok és a tarsolyok után legutóbb párnavégek készültek, amelyekhez először fel kellett rajzolni az alapot.
10. századi hagyományőrzéssel foglalkozunk és ahhoz a nemezelés szorosan kapcsolódik. Miután a gyerekek ezt nem tanulták vagy nem sokat láttak belőle, úgy gondoltuk, hogy eljövünk és szakszerű oktató mellett tanulják meg ők is, hogy lehet nemezelni- mondta Imréné Annus Katalin.
Az ősi kézműves hagyomány átadását a mártélyi Kiss család is fontosnak tartja, legutóbb a négy gyermekből kettő is részt vett édesanyjával az újonnan indult nemez szakkör munkájában.
Az érdeklődők gyakorlati és elméleti tudását Aba P.Ákos népi iparművész pallérozza, aki nem győzi hangsúlyozni, mennyire régi technikáról van szó.
Krisztus előtti 4.-5. évezredtől már vannak leleteink. Az úgynevezett tarini múmiákat Kína nyugati részén találtak meg, olyan régészeti emlékekkel a holttesteken, amelyek nemezviseletre utalnak.
-mondta Aba P. Ákos népi iparművész.
Az egészen májusig tartó szakköri foglalkozásokon a résztvevők megismerhetik a legelterjedtebb motívumok és színek jelentését, nyomon követhetik a nemezkészítés történeti stílusait, valamint azt is elsajátíthatják, hogyan kombinálható a gyapjú a selyemmel. A szükséges alapanyagokat a Nemzeti Művelődési Intézet biztosítja.