Sok helyütt szinte tervezhetetlen a jövő évi költségvetés az önkormányzatokban. Még csak „ígéret” az iparűzési adó elvételének megismétlése, amire megérkezik az utóbbi évek legnagyobb minimálbéremelésének terhe. Ezzel tovább szorul a hurok az önkormányzatok nyaka körül. Van, ahol a bérteher elviszi a fejlesztési források egészét, másutt „csak” milliárdos tétel. Vásárhelyen kigazdálkodják – mondja Szabó János alpolgármester, pedig nem kis tételről van szó. Országos körkép Miskolctól, Sződligeten, Szentendrén át Hódmezővásárhelyig.
Januártól megemelkedik a minimálbér, 200 ezer forintra és a garantált bérminimum, 260 ezerre. A helyben.hu megkérdezett néhány önkormányzatot, hogyan érinti őket főleg az utóbbi. A válaszokból kiderül, hogy a helyi iparűzési adó (hipa) még mindig csak lebegtetett ismételt megfelezése mellé valóságos atombomba a minimálbér-emelés rájuk lőcsölt terhe.
Miskolcon ez milliárdos tétel
A Miskolc Holding Zrt. –nél a minimálbéremelés teljes összege nagyjából 600 millió forint lesz. De hiába a kormányzati adó- és járulékcsökkentés, a garantált bérminimum 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, a fölötte lévő béreket is el kell kezdeni emelni hasonló arányban. Amennyivel csökken a járulék, azt kénytelen a cég odaadni azoknak a munkavállalóknak, akik 260 ezer forint fölött keresnek. Amennyi tehát a járulékcsökkentéssel visszajön, azt a munkavállalóknak oda kell adni. A Miskolc Holding Zrt. esetében összességében várhatóan több, mint 800 millió forint a járulékcsökkentés ellenére a személyi jellegű kiadások növekedése. Az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, az önkormányzati fenntartású intézmények, a nonprofit társaságok (színház, kulturális központ) esetében közel 1 milliárd forintot tesz ki az emelés, többeknek kell ugyanis emelni, hiszen alacsonyabbak a bérek. Az adó- és járulékcsökkentéssel együtt is 700 millió forintról van szó. Gőzerővel zajlik a tervezés és reménykednek abban, hogy kapnak kormányzati támogatást, mert az egyébként is szűkös, kormányzati elvonásokkal terhelt költségvetésükből nehéz lesz kigazdálkodni.
Sződligeti példa egy kezdő óvodapedagógus fizetésével
Sződligeten Juhász Béla polgármester azzal számol, hogy jövőre is elvész a helyi iparűzési adó (hipa) fele, s erre érkezik a minimálbér emelésének terhe. Mint írta, a települések kétharmadáról elmondható, hogy az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Sződliget közel ötezer lelkes település, 63-an dolgoznak az önkormányzatnál. Az önkormányzatra kötelező feladatokat ró az állam, ezeket finanszírozza normatívák formájában. Ebből kell megoldani a személyi és tárgyi feltételeket is. Ha a normatíva nem elég, az önkormányzat kiegészítheti saját bevételből, elsősorban a hipából. Aminek felét elveszi a kormány. A település idén automatikusan megkapta a támogatást (mert 25 ezer alatti a lakosok száma), erre a jövő évre egyelőre nincs ígéret, emiatt egyelőre költségvetést sem tudnak készíteni.
Sződligeten a dolgozók négyötöde az, akik a januártól esedékes garantált bérminimum alatt keresnek. Pedagógusok esetében például a kereset három részből áll, egyik eleme a 10 százalékos kötelező ágazati pótlék. Ezt a garantált bérminimumból kell számítani, és arra is épül rá. Vagyis egy kezdő óvodapedagógus 219 ezer forint garantált bérminimumot plusz 21 ezer 900 forint ágazati pótlékot, összesen 240 ezer 900 forintot keres. Január 1-től viszont 260 ezer lesz a garantált bérminimum. Még nem jelent meg semmilyen tájékoztatás arról, hogy ezt a plusz kiadást hogyan kompenzálja az önkormányzatoknak az állam. Vajon csak a 260 ezer és a 219 ezer különbségét (41 ezret) lehet lehívni normatívaként, vagy a kötelező ágazati pótlékot is? Ami ebben az esetben már 26 ezer lesz. Az önkormányzatot terhelő bér tehát 286 ezer forintra emelkedik januártól. Ez egyetlen munkavállaló estében is meghaladja az évi félmillió forintot, az összes dolgozóra 30 millió feletti az összeg. Ez Sződliget esetében pontosan annyi, mint az egy évben fejlesztésre szabadon elkölthető pénz.
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése továbbra sem oldja meg azt a problémát, hogy egy pályakezdő óvodapedagógus bruttó 219 ezer forintot kereshet. Ha ő egy csoportban dolgozik egy 38 éves középfokú végzettséggel rendelkező dajkával, a dajka fizetése meghaladja az óvónő fizetését. Tehát ha a nyugdíjba menő óvónőket pótolni szeretnék, akkor élniük kell a törvényben lehetővé tett „illetményeltérítés” lehetőségével is. De az önkormányzati adóbevételek megcsapolásával folyamatosan csökken a pénzügyi mozgástér. Bár jól hangzik a garantált bérminimum emelése, de ezzel csak még nehezebb helyzetbe kerülnek a magyarországi önkormányzatok, hiszen súrolja a lehetetlen küldetést a pénzek kigazdálkodása – fogalmaz a polgármester.
Vásárhelyen valahogy kigazdálkodják
– Ki kell gazdálkodni, mert ha kompenzálná az állam, akkor nem volnának bajban az önkormányzatok – mondja Hódmezővásárhely egyik alpolgármestere, Szabó János. Több település jelezte, hogy állami segítség nélkül nem boldogul ezzel a problémával.
Vásárhelyen nincs ilyen helyzet, ki fogjuk gazdálkodni.
Hódmezővásárhelyen még nincsenek végleges számok, de azt már tudják, hogy az éppen január 1-től kiszervezett közétkeztetés esetében 30 millió Ft lett volna a minimálbér és a bérminimum emelés miatti többlet teher.
Szentendrén is vakarják a fejüket
A hipát fizető kör meghatározó szereplői a kis- és középvállalkozások, meghatározó részük a turizmus és vendéglátás területén működik. Közismert, hogy ezt a területet kiemelten sújtották a járvány gazdaságai hatásai. Minderre tekintettel a jövő évi költségvetés tervezésekor az eddig ismert adatok alapján hozzávetőleg 410 millió forint kieséssel számol a város. A saját helyi források állami elvonása, illetve a kötött felhasználású visszaosztása az önkormányzat gazdálkodási szabadságát gúzsba köti. Az önként vállalt feladatokra, újabb beruházásokra, fejlesztésekre, a pályázaton elnyert pénz kiegészítésére alig jut. Ez az önkormányzati rendszerbe kódolt forráshiány több olyan, Szentendrén is hosszú idők óta megoldásra váró program esélyeit pecsételheti meg, mint az elhasználódott közút- és járdahálózat felújítása, újjáépítése.
A minimálbéremelés hatásainak elemzése még folyamatban van. Becsléseik szerint a városi cégeknél legalább 10-12 százalék bérköltség-növekedést eredményezhet. A mérlegelés során azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a minimálbér mértéke az egész bérrendszerre hat, az alacsonyabb jövedelműek beérik a magasabb jövedelműeket és eltűnik a különbség. Ha differenciálni akar a munkáltató, emelnie kell a magasabb jövedelmű munkatársak bérét is, vagyis a minimálbéremelés összességében akár 20 százalék körüli bértömeg-növekedést is eredményezhet.
Kettős hiány Ajkán
Ajka önkormányzata idén igen nehéz helyzetbe került, a hipa felének elvételével és a gépjárműadó teljes egészének elvonásával kétmilliárd forinttal (körülbelül 20 százalékkal) csökkent a város éves költségvetése, ami a 2022-as büdzsé előkészítésekor óriási gondokat fog okozni. A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatásból kiolvasható, hogy a minimálbér 24 százalékos növelése a következő költségvetési évben ugyancsak rendkívüli terhekkel fog járni, mert bevételcsökkenéssel és kiadásnövekedéssel kell kalkulálni, ami kettős hiányt eredményez. Egyértelmű, hogy a magyar kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetésének taktikáját.